Csabaszabadi önállóságának harmincadik évét ünnepelték

Szeverényi Attiláné polgármester köszöntötte a résztevőket, majd ismertette a település önállóvá válásának történetét. 

Kesjár Mátyás, Csabaszabadi Szlovák Önkormányzata elnöke egy filmvetítésre invitálta a megjelenteken, így a jelenlévők megismerhették a település elmúlt három évtizedét harminc percben.

A puszta népe

A film megtekintését követően dr. Takács Árpád, Békés vármegye főispánja, a kormányhivatal tudományos tanácsának elnöke méltatta a vármegye legfiatalabb települését. Úgy fogalmazott, egy maroknyi közösség, a gerendási pusztából született község hatalmas ünnepe ez a dátum.

– Az élet diadala volt ez a nap, a lassú elmúlás, enyészet helyett és mellett. A kiváló férfiak és nők mindig tudtak alkalmazkodni, ha kellett, mindig megragadták az eke szarvát és új élet sarjadt a munkáik során. Ünnepelni való az is, hogy vannak olyan települési vezetők, és van számos olyan motorja a településnek, akik látják, kitűzik és bejárják az utat. Talán ez a legfontosabb remény a jövőre nézve – mondta el. 

Ismertette, a település Harruckern és Beliczey-föld, illetve a közelben található az egykori hármashatár is. Csabaszabadi címerével kapcsolatban pedig kiemelte, hogy a múltat, a jelent és a jövőt is szimbolizálja.

– Látjuk a zöldben a hajdani pusztát, ha pedig a kék színben elmerülünk, akkor látjuk az ide jelentkező szlovák ajkú, felvidéki ősöket, az együttélés békéjét. A címerben lévő nap, és a címer, mint tükör visszatükrözi a tizenhat sugarú napot. Az aranykalász az élet forrását jelképezi, a mezőgazdasági munkát, a harangláb pedig az önállóvá válást – fogalmazott. 

Herczeg Tamás országgyűlési képviselő, a Gál Ferenc Egyetem címzetes egyetemi docense köszöntőjében arról mesélt, több minden is köti őt ehhez a tájhoz, többek között az is, hogy szakdolgozata készítése miatt sok időt töltött a településen. Megosztotta, hogy a helyiekkel való beszélgetések során kiderült: habár semmi nem indokolta a település Békéscsabához való tartozását, mégsem volt könnyű az önállósodás.

Sokat tett a járásért a Harruckern, a Beliczey és a Szalay család

Zalai Mihály, a Békés Vármegyei Önkormányzat Közgyűlésének elnöke ünnepi beszédében bejelentette, a vármegyenapon, amelyet a közeljövőben rendeznek meg Békéscsaba főterén, minden településnek átadnak majd egy olyan relikviát, amely a település nevének az első említését fogja tartalmazni. Elmondta, hosszas vita után úgy döntöttek, Csabaszabadi relikviáján egy 1900-ban készült térképrészlet kap majd helyet, amelyen Beliczey-majorként van feltüntetve ez a helyszín. Kiemelte, nagyban kötődik ennek a családnak az élete, tevékenysége a település múltjához, illetve a helyiekben is élénken él ez a kötődés. 

– Nagyon sokat tettek ezért a járásért, Békéscsabáért és Csabaszabadiért is. Nemcsak itt éltek és gazdálkodtak, de a katolikus egyház támogatásában is nagy szerepet töltöttek be, továbbá a közéletben is alkotó, tevékenykedő családok voltak ők – fogalmazott, hozzátéve, a Szalay család is ehhez a településhez kötődik, a Beliczey-ek mellett fontos az ő emléküket is megőrizni a helyieknek és a békéscsabaiaknak is az emlékezetükben. 

Az ünnepség zárásaként Kutyej Pál Gábor, a Kelet-Békési Evangélikus Egyházmegye igazgató lelkésze, valamint Blősz Attila, a Szeged-Csanádi Egyházmegye plébánosa megszentelte az új haranglábat, melyet ünnepélyes szalagátvágással adott át Zalai Mihály elnök, Herczeg Tamás képviselő, Szeverényi Attiláné polgármester és dr. Takács Árpád főispán.

A haranglábat a Szelekovszky család készítette, míg a harangot az evangélikus egyház ajándékozta Csabaszabadi településnek még 1994-ben.