A MÉH-telepre került volna, de megmentették a legendás kereki kutat - galériával

Dr. Burján Katalin, a Mezőberényi Városszépítő és Városvédő Egyesület elnöke felidézte, elnökségi tagjuk, Sinka Ferenc vetette fel, hogy felújíthatnák a kereki kutat. Mint mondta, évtizedekkel ezelőtt, amikor a kereki iskolát lebontották, a kutat a MÉH-telepre szánták. Sinka Ferenc azonban ezt nem hagyta, és fontosnak tartotta, hogy a különleges mementót előbb-utóbb vissza adják a városnak.

– Mezőberény újratelepítésének idei, 300. évfordulója erre remek alkalom – tette hozzá dr. Burján Katalin, aki kitért arra is, hogy 4,5 hónapba telt, amíg óriási lelkesedéssel dolgozó elnökségi tagjuk végzett a felújítással.

Henger Péter, a Mezőberényi Helytörténeti és Tájvédelmi Egyesület elnöke Kereki önálló település, majd településrész történetéből osztott meg érdekes szemelvényeket. Mint elmondta, Nemes-Kereki évszázadokra visszatekintve lakott hely volt, amely kerek templomáról vagy kerek erdejéről kapta a nevét. Lakosai hosszú ideig nemesek voltak, innen is az előneve. Első említése 1248-ra esett. A terület a 15. században a Kereki család tulajdonává vált, 1580 táján török kézre került, majd elnéptelenedett. Később újranépesítették, de hasonló sorsa jutott, mint elődje. 

Legközelebb 1721 után telepítették újra, majd elvándorolt lakói alakították meg Endrődöt. 1740-ben csatolták Berényhez, sokáig legelőként hasznosították, de majorságokat is létesítettek ott. A 19. században a zsellérek földhöz juttatása érdekében a legelőket feltörték, és ott tanyákat létesítettek. A századfordulón 600-an, az 1910-es népszámlálás idején 722 lelket számlált a településrész a majorságok nélkül, 1940-ben pedig már 835-en éltek Kerekiben.

Iskolája 1901-től 1965-ig létezett. Ennek kapcsán Henger Péter szólt az oktatási épületek históriájáról. Az 1955-ben átadott iskola vízellátását nyolc méter mély ásott kútból biztosították, amelynek vizét az a szivattyú emelte ki, ami most megújult.