2023.06.20. 06:30
Kevesebb a cseresznye Békésben is, ráadásul az eső miatt sok helyen repedtek a szemek
Az átlagosnál jóval kevesebb cseresznye terem idén a korábbiakhoz képest Békésben is, sok helyen a tavaszi fagyok elvitték a termés 40-50 százalékát, emellett az elmúlt hetek nagy esőzései miatt rengeteg érett gyümölcs megrepedezett. Pusztai József gerendási termelő kiemelte, fáik egy részét fagy- és esővédő hálóval igyekeztek megóvni az időjárás viszontagságaitól. Ennek következtében több fajtánál a múlt évinél „csak” 20–25 százalékkal esett vissza a termés.
Mintegy 2700 hektáron termesztenek cseresznyét hazánkban. Békésben nem kiemelkedő ennek a gyümölcsnek a termesztése.
Fotó: MW
Pusztai József cseresznyéskertje egyedülálló abban is, hogy Csorvásról átnyúlik a szomszédos Gerendásra, ahol a gazda él. Nemesnyik Istvánnal együtt a cseresznye az egyik meghatározó gyümölcsük, számos fajtát nevelnek.
– A Carmennel, a legdarabosabb fajtával végeztünk a minap, a Tamara, a Kordia és a Regina következik a sorban, ezeket is kézzel szedjük – hangsúlyozta a termelő. – A Kordiát viselte meg leginkább a tavaszi fagy. Ahol fagy- és esővédő hálót feszítettünk ki, ott értelemszerűen az eső nem tett akkora kárt a gyümölcsben. Emellett a fólia alatt a mikroklíma is jobban kedvezett a cseresznyének, ugyanis 2–3 milliméterrel nagyobb az átmérőjük.
Amelyik sorokban felülről még nincs védve a fa, a termés, ott a vízborítottság miatt jobban megrepedeztek a szemek.
– Nem is az esővel volt a gond, hanem azzal, hogy 6–7 órán keresztül is esett, és a termés héja a hosszan tartó vízborítottság miatt megrepedt – ecsetelte Pusztai József. – Az esővíz a sorok közül a gyökérre is átfolyik, áztatja, de a gyökéren keresztül felvett víz jóval kisebb mértékben hat ki a gyümölcsrepedésre.
Kozsuch Kornél, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) Békés vármegyei elnöke kiemelte, szorgalmazzák a 2000-es évek elején gyakorlatilag megszüntetett nemesítés, a fajtakísérletek, a kataszteri rendszer újraélesztését, a változó időjárást bíró fajtakínálat kialakítását és használatát a hazai klímára nem alkalmas, mediterrán fajták helyett.
– Mintegy 2700 hektáron termesztenek cseresznyét hazánkban. Békésben nem kiemelkedő ennek a gyümölcsnek a termesztése, de akinek van ültetvénye, ugyanúgy elszenvedi a kárt – hangsúlyozta Kozsuch Kornél. – A vásárlók jellemzően a nagyméretű, 28 milliméter átmérő feletti, ropogós cseresznyét keresik, a késői érésű fajták július elejéig, közepéig elérhetők lesznek Békésben is.
A NAK Békés vármegyei elnöke kitért arra, sajnálatos, hogy az EU-csatlakozás utáni pár évben megszüntették hazánkban a fajtakísérleteket, valamint a kataszteri rendszert. Utóbbi miatt nem kontrollálható, hogy adott helyre megfelelő gyümölcsfajokat, fajtákat telepítsenek, illetve megfelelő gazdasági és technológiai javaslattételre sincs lehetőség.
A NAK-nál közölték, a hazai gyümölcsnemesítési szakma, sajnos, leépült, a fiatalok számára nem nyújt vonzó kilátást, nagy részük elhagyta a pályát. A magyar gazdák alapvetően arra kényszerültek, hogy külföldi, főleg mediterrán fajtákat hozzanak be. Azonban mára annyira megváltozott az időjárás, hogy nemcsak a meleg teleket, hanem az akár tíz napon belül jelentkező 15 és -10 Celsius-fok közötti különbségeket is bírniuk kellene a fajtáknak, de a jelenleg általánosan alkalmazottak arra nem képesek. Így évről évre szaporodnak a tavaszi fagykárok.
Ne csak a korai termésre törekedjenek!
Kozsuch Kornél kiemelte, a NAK idén elindított egy szakmai rendezvénysorozatot, ahol számos fontos gyümölcsfaj kapcsán megfelelő, hasznos tájékoztatást nyújt a gazdáknak, a következő években várható ültetvénytelepítési pályázatokra is felkészítve őket. Az első ilyen rendezvény a cseresznye témája köré épült. A szervezők ráirányították a gazdálkodók figyelmét arra, hogy ne csak a korai termésre törekedjenek – mivel azon fajtáknál nagyobb a fagykockázat –, hanem a közép és kései fajtákra is fókuszáljanak.
A sok eső az érő gyümölcsöknél repedéshez vezethet, másrészt a növényvédelmi költségek is magasabbak lehetnek. A cseresznyénél fóliával fedett háló is segíthet, aminek állami támogatása is megfontolandó. Ugyanis a termelés biztonsága lényegesen emelhető az intenzív jég- és esővédő fóliával takart ültetvényeken. Ezek beruházási költsége azonban magas. Szakmailag indokolt lehet az új ültetvényeken a speciális rovarvédő háló felszerelése is, ami tovább drágítja a beruházásokat.
