A sisu felfogással ismerkedett az Andrássyból indult delegáció Finnországban

A finn Athénnak is nevezett, komoly szellemi bázisnak mondható Jyväskylä városában járt és töltött egy hetet nemrég a Békéscsabai Andrássy Gyula Gimnázium és Kollégium tíz diákja és hat pedagógusa – ismertette Malatyinszki Edit, a középiskola tanára. Megnéztek több órát, valamint közös programokon is részt vettek az ottani fiatalokkal, kollégákkal.

L. B.

Órákat látogattak, rengeteg élményt szereztek az Andrássy tanulói és pedagógusai Finnországban egy Erasmus-projekt keretében

Fotó: Bencsik Ádám

A pedagógusok szakmai képzésen ugyancsak részt vettek: a finn oktatási rendszer sajátosságait tanulmányozták, amelyben komoly szerepet kap a fenntarthatóság. Emellett továbbképzésen, nemzetközi módszertani konferencián jártak. A szakmai programok, az intézményi látogatások keretében találkoztak Magyarország finnországi nagykövetével, Breuer Klárával is.

A békéscsabai gimnázium tanulói bekapcsolódtak az ottani órákba, igaz, azok finn nyelven zajlottak. Részt vettek olyan órán, például főzés- és sütésórán, ami itthon nincs, illetve olyanon is, ami ugyan itt is van, de ott máshogy megy.

Az ottani iskolákban kuckókat alakítottak ki, ahol kisebb csoportok elszigetelten dolgozhatnak. Minden épület tanár- és diákbarát, és érdekes, hogy sok terembe a cipőt levéve léptek be, a helyiségek annyira otthonosak, hogy szőnyeggel borítottak. A finn diákok sok feladatot laptopon végeznek, így nem kell sok könyvet cipelniük magukkal. A csúcs egyébként az volt, hogy a magyar fiatalok a finneknek magyar néptáncot tanítottak, és ezt be is mutatták.

Malatyinszki Edit szerint a fenntarthatóság, mint életforma mindenben megjelenik a finneknél, a szelektív hulladékgyűjtéstől kezdve addig, hogy semmit sem pazarolnak, ételből is csak annyit vesznek, amennyit biztosan megesznek.

Jellemző a finnekre, hogy semmit sem adnak fel, addig kezdik újra és mennek, amíg meg nem valósul az adott dolog – ezt a felfogást sisunak nevezik. Az egyik legboldogabb nemzet, és a finnek szerint ez azért van, mert elégedettek az életükkel, azzal, ami van, és ez jelenti számukra az örömöt.

Szintén a közelmúltban történt, hogy az andrássysok nem vendégek, hanem házigazdák voltak: négy török diákot és egy kísérőt fogadtak Izmit városából. A közös projektben a digitalizáció és a mesterséges intelligencia jelenti fő a csapásirányt. A törökök amellett, hogy órákat látogattak, megismerkedtek az itteni hagyományokkal, értékekkel: jártak például a haluska tanyán, ahol haluskát készítettek, a városházán; de Gyulán is, ahol megnézték a várat és az Almásy-kastélyt.