A régi házakat nem a mai fogyasztásra tervezték: elavult villamoshálózatuk

Rucz Gyula villanyszerelő elmondta, Magyarországon a ’70-es ’80-as években épült családi- és társasházak belső villamoshálózata túlnyomó részben 1,5 négyzetmilliméter és 2,5 négyzetmilliméter keresztmetszetű, alumínium vezetőérrel ellátott vezetékekkel készült, az akkori szabványoknak megfelelően. Hangsúlyozta, hogy a lakóházaknál a villanyszerelés minősége számos esetben nem felelt meg  a korabeli szabványoknak sem, mivel családok, baráti társaságok segítettek az otthonok felépítésében. A használatba vételt nem előzte meg szigorú szabványossági felülvizsgálat.

– Hosszú időn át nem okoztak problémát a mára már alulméretezett vezetékek és az összesodort, szigetelőszalaggal szigetelt kötések, mivel a fogyasztóberendezések, bár nagyobb energiaigénnyel rendelkeztek, száma jelentősen kevesebb volt, mint napjainkban – emelte ki, hozzátéve, hogy egy idő után azonban új fogyasztási szokások alakultak ki, a házak viszont maradtak régiek.

Jelentősen nőtt az elektromos berendezések száma

– A '80-as évektől napjainkig jelentősen megnőtt az elektromos berendezéseink száma,  több tévé, automata mosógép, szárítógép, mosogatógép, számítógép, játékkonzol, mikrosütő, konyhai gép, klíma működik. Energiatakarékosabbak ugyan a korábbiakhoz képest, de mennyiségük révén nagyobb elektromos teljesítményt igényelnek, amit nem, vagy csak rövid ideig képesek ellátni az épülettel egyidős aluvezetékek és kötések, valamint elosztók – részletezte Rucz Gyula. A villanyszerelő felhívta a figyelmet: számos meghibásodást láttak munkájuk során, amit a túlterhelt vezetékek okoztak. Ilyenkor mindig az adott vezetékszakasz  elosztótól a végpontig történő cseréjét javasolják a tulajdonosnak. A szakember elmondta, legszerencsésebb esetben a vezetékanyaghoz és keresztmetszethez helyesen méretezték a kismegszakítókat (biztosítékokat) a lakáselosztó szekrényben. Ekkor túlterhelés esetén leold a kismegszakító, megvédi az érintett vezetékszakaszt a túlterhelés okozta melegedéstől. Sok háztartásban viszont csupán a kismegszakítók cseréjét választották nagyobb értékűre, például egy tíz amperes kismegszakítót tizenhatosra cseréltek.

Nem látjuk, mi történik a vezetékkel

– Látszólag megoldódott a probléma, nem old le a kismegszakító a porszívó, vagy az elektromos sütő bekapcsolásakor, így a fogyasztók egy időben is üzemeltethetők, ám azt, hogy a falban a vezetékkel mi történik, senki sem látja. Nagyobb áramerősség kezd folyni, aminek következménye a melegedés. Ennek hatására az alumínium rideggé, keményebbé válik, a vezetékkötések sodrásai lelazulnak, eltávolodnak egymástól, csökkentve ezzel a vezető-keresztmetszetet, amely tovább fokozza a melegedést. Leginkább a kötéseknél jelentkezik először a túlhevülés – részletezte a szakember. Hozzátette, a kötések szigetelései megolvadnak, a vezetékszigetelések összeégnek, végül zárlat és tűz keletkezik a kötődobozban. Jó esetben a tűz a kötődobozra korlátozódik, rosszabb esetben kiterjed a közelben lévő éghető anyagokra, akár a teljes ingatlanra. 

Nincsenek szem előtt a kötések, későn vesszük észre a bajt

Rucz Gyula elmondta, régi épületeknél nem alkalmaztak több áramkört, így szinte bárhol előfordulhat a kötések túlhevülése. Leginkább az eldugott épületrészekben  – kamrában, padláson – szokott tűz keletkezni, ahol a kötések nincsenek szem előtt, nem láthatók, nem hallhatók a meghibásodás előjelei. A szakember hangsúlyozta, az épülettüzek túlnyomó része elektromos tűz, amely az elavult elektromos hálózat túlterhelése miatt keletkezik, ezért sem ajánlott házat tatarozni a villamoshálózat felújítása nélkül. 

– Meglepően sok felújított ingatlannal találkozunk munkánk során, ahol az elektromos hálózat korszerűsítése elmaradt. A laikus szemlélő csak azt látja, hogy világítanak a lámpák, van áram a csatlakozó aljzatokban, nem feltételezi, hogy probléma lehet az ingatlan elektromos hálózatával. A felújítás során nem szentelnek figyelmet a falban, padláson lévő vezetékek és kötések vizsgálatára, pedig szükség lenne képzett villanyszerelővel átvizsgálni mindent és írásos szakvéleményben nyilatkozatot kérni a megfelelőségről, illetve a szükséges javításokról – sorolta, hozzátéve, hogy a vizsgálat költsége a töredéke egy felújított ingatlan villanyszerelési költségeinek. Az elektromos vezetékek, szerelvények a falsík alatt, láthatatlanul húzódnak, így egy már felújított ingatlannál napvilágra kerülő probléma orvoslása, a burkolatok, szigetelések, vakolat, festés megsérülésével jár.