A békéscsabai fiatalember felérhet Földünk legmagasabb pontjára

Suhajda Szilárd május 9-én éjszaka indult az alaptáborból, ahonnan egyből a 2-es magaslati táborig, 6400 méterig mászott, azonban a rendkívül szeles időjárás miatt egy éjszakára leköltözött az 1-es táborba, ahol elviselhetőbbek voltak a körülmények. Hatezer méteren így volt esélye a pihenésre is.

Nem ez az első alkalom, hogy változtatni kellett a terveken. A Mount Everest nem adja magát könnyen az idei tavaszi szezonban. A második akklimatizációs köre során „mindössze” 6870 méterig jutott, ugyanis a 2-es és 3-as táborok között olyan szélsőséges időjárási körülmények uralkodtak, hogy fagyási sérülésektől tartva végül a leereszkedés mellett döntött.

– Egy darabig morfondíroztam az egyik standpontnál, a jégcsavarok bombabiztos pontokat jelentenek a sziklakemény jégben, majd döntöttem: mehetnék tovább, de egyrészt már a következő 2-300 méteren fagyási sérüléseket szenvedek el, de mire a legmacerásabb táborhelyen, meredek jég és hó mellett sikerül sátrat állítanom, egyáltalán sátorhelyet kialakítanom, addig biztosan megfagyok – fogalmazott Szilárd. – Ez több órás folyamat ilyen terepen. Mindent mérlegelnem kell! Kozkáztatom a fagyási sérüléseket és így az egész expedíciót, vagy amilyen gyorsan csak tudok, visszaereszkedek? A helyzet egyértelmű. Kesztyűm köré tekerem a szabad kötélszálat és futólépésben szállok alá a kavargó őrületbe! Ennek a fele sem tréfa!”

Ezúttal végül szerencséje volt, bár a 2-es tábor elérésekor – a hegyen tartózkodó más expedíciók beszámolói szerint – legalább 80-90 kiliméter/órás szél uralkodott ebben a magassági zónában, elpusztítva és megrongálva a tábor jelentős részét.

A viszontagságos napokat követően a hegymászó kitartását siker koronázta. Az időjárás kedvezőre fordulásával érte el a 3-as magaslati tábort – itt már 7000 méter fölött éjszakázott –, majd másnap egészen a 7900 méteren lévő Genfi-sarkantyúig mászott. Akklimatizációs céllal ezen magasság elérése volt Suhajda Szilárd eredeti célja. Itt újabb tábort nem épített ki, csak érintette a magasságot. Az alaptáborba május 14-én ért vissza.

– 7900 méteren, a Déli-nyereg peremén, az Everest csúcsa karnyújtásnyira tűnik. Földünk legmagasabb pontja hirtelen elérhetővé, kézzel foghatóvá válik, holott innen még térben és időben is nagyon messze van – emelte ki. – Az oxigénes mászók, egyetlen akklimatizációs körüket követően, már csúcsmászásra indulnak. Ahol én most lassú léptekkel haladok, ők már rég palackot használnak. Felszerelésüket serpa teherhordók cipelik. Nekem a harmadik köröm ez, de most vissza kell ereszkednem egészen az alaptáborig, ott regenerálódni, pihenni, újabb adag felszerelést összekészíteni a csúcsmászáshoz, majd kivárni egy tökéletes időjárás ablakot! Majdnem olyan, mintha mindig újra elölről és elölről kellene kezdenem. És most jön a legnehezebb.

Harmadik akklimatizációs körével Szilárd készen áll a csúcsmászásra. A hegymászó néhány nap pihenést követően – egy megfelelő időjárási ablak elérkeztével – elindulhat Földünk legmagasabb pontjára, hogy a magyarok közül elsőként, oxigénpalack használata és teherhordók alkalmazása nélkül érjen fel a Mount Everest 8848 méteres csúcsára. Most minden szem rá szegeződik, hiszen amennyiben a Kyocera Everest Expedíció 2023 során Suhajda Szilárd sikerrel jár, akkor nemcsak hegymászószakmai szempontból, hanem nemzeti szinten is sporttörténelmet írhat. A Mount Everest palack nélküli megmászása nemzetközi szinten is kiemelkedő és elismert teljesítmény.