2023.03.15. 06:56
Vadászok gyérítik a toportyánállományt
Rendkívüli mértékben elszaporodtak az aranysakálok vármegyénkben is, a vadászkamara által kiírt versenyen egy év alatt 800 példányt ejtettek el a vadászok Békésben. Nálunk ennek a duplájára, országosan 40 ezerre becsülik a toportyánnak és nádi farkasnak is nevezett szőrmés ragadozók számát. Elsősorban a kisnyulakra, az őzgidákra és a dámborjakra veszélyesek, emellett akár a külterületen lévő háziállatokra is. Az újabb gyérítési verseny március 15-én kezdődik, és jövő február 29-én zárul.
Zuberecz Tibor egy kitömött toportyánnal a vármegyei vadászkamara békéscsabai székházában Fotó: Bencsik Ádám
Békés vármegye Matuska Pál sportvadász az aranysakál-gyérítő verseny legutóbbi két kiírását is megnyerte Békésben, a legutóbbin 50 toportyánt ejtett el egy év alatt.
– Céltudatosan vadászok a nádi farkasokra, nagyjából tudom, hogy a vármegye mely erdős részein fordulnak elő a legnagyobb számban – hangsúlyozta Matuska Pál. – Leginkább a nagyobb erdőket szeretik, de például nemrében Magyarbánhegyesen négyet lőttek nyílt terepen. Minden egyed elejtését dokumentálni kell a vadászkamara felé.
A sportvadász kitért arra, a toportyán kerüli az embert, óvatos állat. Ezért nem könnyű becserkészni sem: – Sípokkal különböző hívóhangokat használok én is, hogy a nádi farkasok közelébe férkőzzek, és levadászhassam őket kiskaliberű, golyós puskával – ecsetelte Matuska Pál. – Egércincogást és nyúlsírást is imitálok a különleges műanyag sípokkal, a kíváncsiság és az éhség ezekre a hangokra odavonzza a sakálokat. Toportyánhangot is hallatok speciális síppal, erre is előjönnek a nádi farkasok. Mégpedig azért, mert azt érzékelik ezáltal, hogy valamelyik társuk bemerészkedett az ő területükre, és a betolakodót ki akarják űzni.
Zuberecz Tibor, a vadászkamara Békés vármegyei elnökhelyettes-fővadásza kiemelte, ezek a ragadozók korábban szinte teljesen eltűntek Magyarországról, aztán az utóbbi évtizedekben főként a Balkán felől újra benépesítették az erdőségeket. Ugyanakkor egyre beljebb merészkednek, szeméttelepeken is lőttek már vadászok „guberáló” toportyánokat. Békésben az elejtett nádi farkasok számát tekintve az ötödikek vagyunk Somogy, Baranya, Bács-Kiskun és Tolna vármegyék után. Mivel az aranysakálnak a farkason kívül nincs természetes ellensége, nagyon nehéz kontrollálni a terjedését.
– A rókára – melyre a toportyán nagyon hasonlít – azt mondják, hogy ravasz állat. Nos, a nádi farkasnak e téren a kisöccse sem lehetne, az aranysakálok annyira óvatosak, emberkerülők, okosak és intelligensek – emelte ki Zuberecz Tibor. – Falkában vadásznak, és őzeket úgy is megszereznek zsákmányként, hogy az egyik toportyán lefekszik a mezőn középre, két társa pedig jobbról és balról arra tereli a vadat. Amikor már kellő közelségbe került a fekvő aranysakálhoz az őz, a nádi farkas felugrik, és megfogja a vadat.
Mosómedvét, nyestkutyát is fogtak
Vármegyénk fővadásza szólt arról is, hogy kinézetében az aranysakál leginkább a rókára hasonlít, egyik legfőbb megkülönböztető jegye, hogy mind a négy lábán összenőtt a kettes és a hármas ujjpárnája. Zuberecz Tibor elmondta azt is, a nádi farkason kívül még számos szőrmés és szárnyas ragadozó pusztítja a nemes vadak szaporulatait. Közülük a róka, az aranysakál, a nyest, a pézsmapocok, a nyestkutya és a mosómedve egész évben vadászható, a borz, a házi görény, a dolmányos varjú, a szarka és a szajkó július 1. és február utolsó napja között. Érdekesség, hogy csapdával Csorvás környékén nem is olyan régen mosómedvét és nyestkutyát is fogtak a vadászok.
