Novembertől nem lehet bármikor fát, cserjét kivágni Békéscsabán

November 1-jével lép életbe Békéscsabán a fás szárú növények védelméről szóló önkormányzati rendelet, amelynek megalkotását Opauszki Zoltán környezetvédelemért felelős tanácsnok kezdeményezte, és amelyet a napokban fogadott el a városi közgyűlés. A helyi jogszabályban szerepel többek között az is, hogy ezentúl nem szabad bármikor fát, cserjét kivágni a városban.

Licska Balázs, [email protected]

Opauszki Zoltán szerint a rendelet üzenet is, hogy fontosak a város számára a fás szárú növények

Fotó: Bencsik Ádám

Opauszki Zoltán hangsúlyozta, hogy a rendelet megalkotásával egy üzenetet közvetített a városvezetés. Bár eddig is voltak szabályok a fák, a cserjék védelmével kapcsolatban, azok nem voltak csokorba szedve. Tehát azzal, hogy egy tematikus jogszabályt alkotott és fogadott el a városi közgyűlés, jelezte, hogy fontos számára ez a téma, a szabályok pedig minden békéscsabai számára könnyebben, gyorsabban, egy helyen áttekinthetővé váltak. Összességében segítik, hogy mindenki a lehető legjobb módon lehessen jogkövető.

A város környezetvédelemért felelős tanácsnoka szerint az idei aszályos év is rávilágított arra, hogy mennyire fontos a zöld környezet megóvása. A rendelet azt a célt fogalmazta meg, hogy elkerülhessék a jelenlegi és a jövőben telepített növények rongálását, pusztítását, értékcsökkenését, hogy szabályozzák a fák, a cserjék kivágását, pótlását. Nagyobb kitekintésben pedig azt, hogy a következő nemzedékek is élhető környezetben élhessenek Békéscsabán. Új rendelkezéseket is hoztak pár esetben, néhányban pedig változtattak az eddigi szabályokon, gyakorlaton.

Példaként említette, hogy fás szárú növényzetet csak szeptember 1. és február 28. között lehet kivágni – persze vannak kivételek, ilyen az, ha élet- és balesetveszély áll fenn, ha beruházás miatt van erre szükség, esetleg a növény beteg, elpusztult. Ha esetleg a költségi időszakban, azaz március 1. és augusztus 31. között engedélyezik a kivágást, viszont a lombkoronában fészkelés jeleit lehet tapasztalni, akkor meg kell várni azt, míg a fiókák kirepülnek.

Minden kivágott fát, cserjét pótolni kell, elsődlegesen telepítéssel, ha pedig erre terület hiányában nincs lehetőség, akkor pénzbeli megváltás is lehetséges. Önkormányzati beruházásoknál is elő kell írni a kivitelező kötelezettségeként a pótlást, három év teljes körű jótállással. Ha a vállalkozónak a jótállás keretében pótolnia kell az elültetett fás szárú növényt – mert az például kiszáradt –, akkor a jótállási idő az érintett növény esetében újrakezdődik, ez újdonságnak mondható az eddigi szabályokhoz képest.

Lombszívó berendezésekkel is gyűjtik a lehullott leveleket

Hullanak a falevelek, a Békéscsabai Városgazdálkodási Kft. munkatársai pedig el is kezdték azokat összegyűjteni. Balla Ferenc, a cég ügyvezetője elmondta, hogy a munka kézi és gépi erővel zajlik. Amíg a szűkebb helyeken szerszámokkal dolgoznak, addig a nagyobb, nyitottabb felületeken nagyteljesítményű mobil, a gépjármű platójára szerelhető lombszívó berendezéseket vetnek be, amelyek nemcsak felszívják, hanem egyben le is darálják a leveleket és a kisebb ágakat. Így kétszer-háromszor több levelet tudnak a platóra juttatni, ami segítséget jelent a szakembereknek, illetve hamarabb végeznek az adott területen. Bár szeptemberben elkezdték a munkát, és folyamatosan dolgoznak, az enyhe tél miatt előfordul, hogy az őszi levelek nem hullanak le időben, ezért a feladat átnyúlhat akár januárra és februárra is.

Hangsúlyozta, hogy a ledarált levelek egy része a talaj komposztálására is felhasználható. Ezt a módszert fás, cserjés, bokros, illetve kitisztított virágágyásos területeken alkalmazzák. Ilyenkor a helyszínen hagyják a ledarált leveleket, valamint a kisebb nyesedékeket, és egy nagyjából 10 centiméteres réteget alakítanak ki. Ez azért hasznos, mert a nyesedék és a ledarált levél a tél folyamán komposztálódik, és egy tápanyagban gazdag humuszréteg alakul ki tavaszra, amely a fák, a cserjék tápanyag-utánpótlásában nagy szerepet játszik.

Járdák, kerékpárutak és terek környezetében viszont nem alkalmazható ez a módszer, mert szárazabb időszakokban akár egy kisebb szél is szétfújja az avart, így a rendezettség megszűnik a területeken, valamint az esős időjárást követően a levelek a járdákra, a kerékpárutakra tapadva csúszásveszélyt jelenthetnek. Összességében a cél az, hogy a belváros szép és tiszta maradhasson, és elfogadható legyen mind a békéscsabaiak, mind a városba látogatók számára.