2022.08.25. 09:58
Heléna földi maradványai is előkerültek Medgyesegyházán
Több múzeum szakemberei, illetve szegedi régészhallgatók dolgoztak a közelmúltban egy késő bronzkori erődített településén feltárásán Medgyesegyháza határában, a Lagzi-dűlőben. Egy árokból emberi maradványok kerültek elő, a vélhetően fiatal nő holttestét anno lepelbe csavarhatták. A régészek Helénának nevezték el, és neki köszönhetően sok mindent megtudhatnak majd az adott korszakról.
Fotó: Szikszer Bálint
A város déli határában, a Lagzi-dűlőben található lelőhely már régóta ismert mind a helyiek, mind a régészeti kutatás számára. A 2000-es évek elején katonai légifelvételek és terepbejárások alapján azonosították a települést körülvevő erődítés, sáncok és árkok rendszerét. Néhány éves előkészítő munka után idén nyáron egy négyhetes régészeti feltárás folyt az őskori település területén – ismertették a szakemberek.
Fotós: Szikszer Bálint
A medgyesegyházi földvár jelenlegi kutatása egy több lelőhelyre kiterjedő tudományos projekt keretén belül zajlik, amely két éve kezdődött a Nemzeti Kutatási és Fejlesztési Hivatal támogatásával, a debreceni Déri Múzeum régészei, Szeverényi Vajk és Priskin Anna vezetésével.
A Békés és Csongrád-Csanád megye déli részén megfigyelt erődített településhálózatot veszik górcső alá, a munkálatokban a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum, a szegedi Móra Ferenc Múzeum (Czukor Péter) és a Magyar Nemzeti Múzeum régészei (Szalontai Csaba és Wieszner Balázs), illetve a Szegedi Tudományegyetem régészhallgatói vesznek részt.
A cél az, hogy az időszámításunk előtt 1300 és 1100 között Békés és Csongrád-Csanád megyék déli területén található, megközelítőleg húsz, sáncokkal és árkokkal körülvett település egymáshoz való viszonyáról, az itt élt közösségek gazdasági és társadalmi berendezkedéséről minél alaposabb képet kaphassanak.
Az erődített települések eltérő méretűek. A legnagyobb Csanádpalota határában található, nagyjából 460 hektáros, miközben a Békés megyeiek – az orosházi, a medgyesegyházi vagy a dombegyházi – közepesek, 20-100 hektárosak.
Néhány 10 hektáros vagy ennél kisebb földvár is fellelhető Békés megyében, például Végegyházánál. A földvárak hálózata egyébként folytatódik a határon túl is, többek között a romániai Arad és Temes megyékben, valamint a Vajdaságban.
A mintegy 30 hektáros medgyesegyházi erődített településen a légi- és műholdfelvételek elemzését követően intenzív terepbejárást végeztek. Azaz összegyűjtötték a szántáskor felszínre került leleteket, főként az egykor használt edények kisebb-nagyobb töredékeit. Ezt követően elkészült a terület geofizikai felmérése is. Ennek alapján jelölték ki az idei feltárás területét, amely a földvár központi részét övező sáncot és árkokat 40 méter hosszúságban vágta át.
Elmondták: a közelmúltban véget ért, négy héten át tartó munka során a védmű szerkezetének feltárását és alapos dokumentálását tűzték ki célul. A központi rész erődítése egy kisebb és egy nagyobb árokból állhatott, illetve a közöttük található, döngölt földből készült sánc és fa cölöpökből álló paliszád lehetett.
A település monumentalitását jelzi, hogy a közvetlenül a földvár belső része felé eső árok közel 4 méter széles és 2 méter mély. A külső árok feltárása a következő ásatási idényben folytatódik, mert nagy kiterjedése miatt a kibontása egyelőre nem fejeződött be. Az árok alját sikerült megtalálniuk 2,7 méter mélységben, azonban az eredeti szélessége nem ismert, a jelenlegi közel 5 méteres.
Most találtak először emberi maradványokat
Az árkok és a közöttük található, agyaggal tapasztott, egykori cölöp önmagában is jelentős felfedezés, de a belső árokban előkerült fiatal nő temetkezése minden várakozásukat felülmúlta. Ugyanis a 12 éve futó projekt során még nem nyílt lehetőségük emberi maradványokat feltárni egyik településen sem – hangsúlyozták a régészek.
A medgyesegyházi erődítés árkában meglelt, Helénának elnevezett, feltehetőleg fiatal nő holttestét lepelbe csavarhatták az árokba helyezés előtt. Erre utalhat, hogy mindkét karja szorosan a mellkasán feküdt, lábai szorosan egymás mellett, erősen behajlítva kerültek elő.
Heléna maradványai számos adattal szolgálnak majd a korszakról a szakemberek számára. Például a csontjaiból radiokarbonos méréssel megállapítják, hogy mikor élt; a fogaiból vett mintákból megtudhatják, hogy helyi vagy máshonnan települt be; esetleg azt, hogy élete során milyen jellegű táplálékot fogyasztott.
