Motorral száguld segíteni a fiatal, csabai mentőápoló

Magda Krisztinával először akkor találkoztam, mikor kolléganőjével útnak indult az Országos Mentőszolgálat Mentőpalotájának udvaráról. Ők voltak az első női mentőegység. Még akkor elmondta, régi álma vált valóra azzal, hogy mentőgépkocsi-vezetőként róhatja az utakat. Ez az érzés pedig mit sem változott azóta. Sőt, egy ideje már motorral is segít a bajban.

– Már egy ideje a mentőszolgálaton dolgoztam, amikor az egyik esthez mentőmotorost is hívtak. Akkor hallottam először a Magyar Mentőmotoros Alapítványról. Aki ismert, azt tudja, nagyon szeretek motorozni, így hamar felvettem a kapcsolatot az alapítvánnyal, ahol már a második szezonomat töltöm – mesélte hírportálunknak a fiatal lány, aki azt is elárulta, hogy önkéntesen, a szabadidejében végzi a mentőmotorozást. 

– Nagy előnye a motornak, hogy sokkal gyorsabban oda tudunk érni vele, mi vagyunk a leggyorsabb szárazföldi egység. Ezért a mentőautó kiérkezése előtt meg tudjuk kezdeni a beteg ellátását. Ráadásul a motoron minden eszköz megtalálható, ami a mentőautóban is szükséges, így a legtöbb beteget el tudjuk látni, legyen az karambol, stroke, vagy egyéb belgyógyászati eset. Viszont szállítani nem lehet a járművön, vagyis ha további ellátásra szorul a beteg, be kell várnunk a mentőegységet – avatott be minket a mentőápoló, aki többek között ezeket a tapasztalatokat is megosztotta nemrégiben a jaminai diákokkal. 

– A nyári tábor részeként mentem el többedmagammal bemutatót tartani a jaminai iskolába. A motorokon található eszközök segítségével az újraélesztést is gyakoroltunk a fiatalokkal, és aki akarta, kipróbálhatta, megsimogathatta a járműveinket. Szerencsére egyre több helyre hívnak minket bemutatót tartani, de mi is nyitva tartjuk a szemünket, hiszen nem titkolt célunk, hogy minél több emberrel megszerettessük a mentőmotorjainkat, a munkánkat. Szeretnénk, ha látnák, megértenék, miért fontos, hogy mi is az utakon legyünk – hangsúlyozta Magda Krisztina. 

Hangsúlyozta, mindig nagy élmény látni, mennyire örülnek nekik a gyerekek, milyen kíváncsiak a hétköznapjaikra, a feladataikra. 

– Gyakran kérdezik, milyen eseteket láttunk el eddig, mennyire szokott megviselni, hogyan kezeljük a nehezebb helyzeteket. Úgy hiszem, akik ezt a szakmát választják, azok adrenalinfüggők, lételemük a pörgés, az önzetlen segítségnyújtás. 

– Ráadásul annyi munkánk van, hogy egyszerűen nem tudunk beleragadni egy-egy helyzetbe. Alig hogy végzünk egy feladattal, azonnal jön az újabb hívás, eset, és már azon kell gondolkozni, milyen protokollt fogunk alkalmazni, mi vár majd ott ránk – osztotta meg velünk tapasztalatait a mentőmotoros. Hozzátéve, hogy a mentőzés mellett rendszeresen jár vezetéstechnikai tréningre, ami szerinte elengedhetetlen a mentősmotorozáshoz. Illetve most már – mivel gépjárművezető szakoktató végzettsége is van – az oktatásba is besegít az alapítványnál.

Terápiás foglalkozásokat tart

Magda Krisztina, amikor éppen nem az utakat rója mentőautó-vezetőként, a Kutyával Egy Mosolyért Alapítvány terápiáskutya-felvezetőjeként tart állat-asszitsztált órákat a helyi fiataloknak.

– Két szenvedélyem van, a mentőzés és a terápiás foglalkozások, ezért nem titkolt célom, hogy hamarosan Mexszel, a huskymmal együtt mutassam be a betegellátás alapjait – mesélte a fiatal szakember. 

Hozzátette, az alapítvány munkatársai rendszeresen látogatják a kecskeméti mentőállomást, ahol nemcsak az ottani munkát ismerhetik meg a gyerekek, de a terápiás kutyákat is „elláthatják”. – Egy kicsit mindig kilógtam a sorból, de utólag hálás vagyok ezért, hiszen emiatt tart ott az életem, ahol. Úgysem tudok mindenkinek megfelelni, ezért inkább azt csinálom, amit szeretek, olyan vagyok, amilyen lenni szeretnék – osztotta meg inspiráló gondolatait a mentőápoló.