Az Erasmus+ program egyik hazai arca lett Kovács Ákos

Az Európai Unió egyik legsikeresebb programjának 35. születésnapja alkalmából a legszebb pillanatok felidézéséhez kérték fel az Erasmus35 arcait, akik a program nagyköveteiként, személyes élményeik megosztásával közelebb vihetik az Erasmus-élményt a fiatalokhoz.

Olaszországi utazásáról vezetett egy blogot Kovács Ákos, amely – Szerb Antal Olaszországban játszódó regénye alapján – az Utas és holdvilág címet kapta. Erre figyelt fel az Erasmus+ projekteket koordináló Tempus Közalapítvány, és ez alapján kérte fel a békéscsabai fiatalt az együttműködésre, hogy a középiskolás korosztályt képviselve legyen ő az idén 35 éves Erasmus+ egyik hazai arca. 

Ákos – az evangélikus gimnáziumban futó Erasmus+ program révén – két hónapot töltött Szicíliában, Marsala városában, és azt kérték tőle a Tempus Közalapítványnál, ossza meg élményeit, hogy számára mit adott az utazási lehetőség. Elmondta: rengeteg új kapcsolatra, barátságra tett szert a kirándulás alatt, és mivel családoknál laktak a projektben résztvevők, egy második otthont is kapott, úgy élt együtt a helyiekkel és járt a helyi iskolába, mintha oda született volna.

Emellett magabiztosságot adott számára nyelvtudásban, mind angolban, mind olaszban: előbbiből felsőfokú nyelvvizsgával rendelkezik, utóbbiból pedig most tett sikeres emelt szintű érettségit, amely középfokú nyelvvizsgának felel meg. Továbbá önbizalmat kapott, eligazodik a világban, nem esik kétségbe, ha esetleg kiteszik egy másik országban. Mindezeken túl érdekes volt számára, hogy megismerhetett egy másik kultúrát, egy másik szemléletmódot, egy másik iskolarendszert.

– Az olaszok borzasztó kedvesek, vendégszeretők, és nagyon becsülik, értékelik, ha valaki helyesen beszél olaszul. Segítőkészek és befogadók, rendkívül fontos számukra a család és a családi asztal, amelyhez közösen ülnek le. A légkör feszültségmentes, nem idegeskednek semmin – mesélt az olaszokról Ákos, viccesen hozzátéve, hogy azért rászolgálnak a sztereotípiákra, például a közlekedésben némileg kaotikusak.

Hangsúlyozta, az olaszok is kíváncsiak voltak arra, hogy milyen Magyarország. Szerinte egyébként nem igazán ismerik jól Kelet-Közép-Európát, voltak meglehetősen furcsa kérdéseik is. Órákat beszélgetett a helyiekkel arról, hogy itt milyen az iskola, milyenek a városok, milyenek az ételek – és meg is kóstoltatta velük a csabai kolbászt, valamint pörköltet készített nekik, amely Ákos bevallása szerint meglehetősen csípősre sikerült, és mindenki könnyezett tőle.

– Vicces volt, amikor a pörkölthöz felkockázott húst kértem alapanyagként, és akkora volt egy kocka, mint a tenyerem. Kértem kést, hogy felkockázhassam, de sokáig nem találtak megfelelőt, így már az is felmerült, hogy ollóval kell majd feldarabolnom – osztott meg egy sztorit. Szerinte az is beigazolódott, hogy a világon bárhol eldobsz egy követ, az csabait fog fejbe találni, mivel Szicíliában két békéscsabaival is összefutott – no meg a világbajnok olasz futballistával, Franco Baresivel.

Arról, hogy miért ajánlaná másoknak az Eramus+ programban való részvételt és az utazást, elmondta: a fiatalok a megszokottól teljesen eltérő közegbe kerülhetnek, mindenféle szituációban, helyzetben gyakorolhatják a nyelveket, amire tanórákon nem igazán van lehetőség. Emellett megnézhetnek egy másik iskolát, beletekinthetnek egy másik oktatási rendszerbe, hogy ott mik a szabályok, milyen technikákat, pedagógiai módszereket alkalmaznak.

Sok helyre eljutott az elmúlt években

Kovács Ákos a Budapesti Corvinus Egyetemre, nemzetközi tanulmányok szakra felvételizett. Elmondta: egy sokrétű szakról van szó, amely foglalkozik nyelvekkel, történelemmel és földrajzzal, illetve van benne közéleti szál is, azaz minden, ami lefedi az érdeklődési körét. Hangsúlyozta: sok mindent adott neki város – amelynek egyik diák-alpolgármestere – és az evangélikus gimnázium. Tapasztalatot szerzett program- és közösségszervezésben, valamint sok helyre eljutott a Kárpát-medencében és Európában, és így rengeteg kapcsolatra tett szert.