Mindenféle elektronikai kütyü megjelent a csabai találkozón

Mohácsi Tamás főszervező elmondta, hogy évekkel ezelőtt létrejött egy honlap a hobbielektronika iránt érdeklődőknek fővárosi kezdeményezésre, és találkozókat is szerveztek, azok azonban az elmúlt időszakban abbamaradtak. Ezért gondolták úgy, hogy érdemes lenne Békéscsabán megtartani ezeket az összejöveteleket, és a mostani, a vasutas művelődési házban tartott esemény immár az ötödik alkalom volt.

 Hangsúlyozta, hogy egy összetartó, lelkes közösségről van szó, amelynek vannak tagjai Székesfehérvártól Egeren át Debrecenig.

Hozzátette, alapvetően azzal a szándékkal hívták életre a találkozókat, hogy mindenki bemutathassa, hogy mit épített a saját tudása szerint. A kört azonban igyekeztek szélesíteni, így szombaton megjelent többek között a Békés Megyei Könyvtár számos digilaboros eszköze vagy a RoboKaland digitális alkotóműhelye. De voltak különleges, látványos, egyedi tervezésű órák, illetve több évtizeddel ezelőtti, nosztalgikus hangulatot ébresztő rádiók is. Érdekesség, hogy a találkozóra hozott erősítők és hangfalak párbajoztak is.

A berettyóújfalui Tóth Attila hozta az eseményre a legnagyobb, kétszer 52 Watt teljesítményű erősítőt. Elmondta, hogy elektroncsöves berendezésről van szó: elektroncsővel van meghajtva, illetve a végerősítő is az. Hozzátette, akik ezt a szenvedélyt űzik, azok ezeket az eszközöket saját maguk építik, az alkatrészeket sem boltból szerzik be, a készülékénél például a trafót is ő készítette, a faanyagokat is ő vásárolta meg hozzá. A hangforrást és a hangfalat is ők teszik össze, de van, hogy megvesznek a boltban egy alapkészüléket, amelyet aztán felturbóznak minőségi alkatrészekkel.

– A határ a csillagos ég, csak a pénztárca szab határt annak, hogy végül milyen berendezések születnek – folytatta, kiemelve, nem az a cél, hogy minél hangosabban hallgathassák a zenét – ő is otthonában fejhallgatót vesz fel –, hanem az, hogy a készülékek minőségibb hangzást biztosítsanak.

A Kandó Kálmán vasútmodellező klub is bemutatkozott az eseményen. A szakkör vezetőhelyettese, Drienyovszki György irányította a szerelvényeket az egyik kisteremben, amelyet teljesen betöltött az egyik terepasztal. Elmondta, hogy 2010-ben kezdték építeni, és nem értek egyelőre a végére, igaz, mint hozzátette, mindig van mit csinálni egy-egy terepasztalon, mindig ki lehet találni valami újdonságot, így igazából soha nem is lehet befejezni. A többek között vasútállomással, templommal, gyárral, tévétoronnyal ékesített terepasztal háromszintes és három körből áll, a fűtőház része külön van hozzá, így valójában akár négykörösnek is nevezhető.

A békéscsabai Gyeraj Mihály régi számítógépeket és játékkonzolokat hozott. Elmondta, hogy 14 évesen ült először egy Commodore 16 elé, és beleszeretett az informatikába. Egyszer úgy gondolta, hogy érdemes lenne rendbe tennie az IBM kompatibilis gépét, illetve ezzel együtt elkezdte gyűjteni a több évtizeddel ezelőtt használt eszközöket – immár két tonnányi van otthona minden szegletében. Azon túl, hogy korszerűsíti, speciális alkatrészekkel is felturbózza azokat. Kiemelte, hogy időről időre be kell őket kapcsolni, különben tönkremennek, de így is előfordul, hogy egy-egy tartozék füstöléssel vagy pukkanással jelzi, hogy megadta magát.

A Békéscsabai Városi Rádióklub elnöke, Domokos Imre elmondta: a klub 1952 óta működik a Trefort Ágoston középiskolában, és bár volt időszak, hogy a tagok száma meghaladta a százat, mostanra alig maradtak. Régen ugyanis nem lehetett a boltban kapni olyan eszközöket, amilyeneket használtak, mindent maguk építettek. Beszélt arról is, hogy a rádióamatőrök nem szó szerint amatőrök, komoly vizsgát kell letenniük, hogy aztán – kizárólag hobbiként – használhassák a frekvenciákat, és egyáltalán nem arról van szó, hogy ők zenéket sugároznak.

Hozzátette: miközben a mobiltelefonok közötti kapcsolathoz szükség van átjátszó berendezésekre, rövidhullám esetén ilyenre nincs szükség, a természet adta lehetőségeket kihasználva kapcsolatba léphetnek akár a világ túlsó végén lévő rádióamatőrökkel, minden országnak van egy egyedi azonosítójele, a magyaroké a HA. Kiemelte: ahogy az a filmekben is látható, katasztrófahelyzetek esetén megeshet, hogy nincs se áram, se internet. Ilyenkor fontos szerepet kapnak a rádiókészülékek, amelyekhez az áramforrás akár egy autó akkumulátora is lehet.

Hogyan működnek az eszközök

Az önkormányzat nevében Fülöp Csaba képviselő nyitotta meg a rendezvényt. Elmondta: nem csak azok számára lehetett érdekes a találkozó, akik hobbiként foglalkoznak az elektronikával. Hiszen a laikusok ugyancsak számos hasznos információval gazdagodhattak, érdekességeket láthattak – megtudhatták, hogyan működik egy-egy eszköz, milyen alkatrészek rejtenek a dobozok –, de akár nosztalgiázhattak is a régiségeket látva. Kiemelte, az összejövetel egyre több és több vendéget vonz, és egyre szélesebb körben foglalkozik az elektronika területével.

Óriási hangfalakkal és erősítőkkel, a vasútmodellezők révén terepasztalokkal, de régi számítógépekkel és játékkonzolokkal, rádiókkal is találkozhattak az érdeklődők /Fotó: Für Henrik/