Napirendre kerültek a jaminai bányatavak

– A város turisztikai jellegű fejlesztései eddig nem igazán kapcsolódtak Jaminához, viszont a Wenckheim turista- és kerékpárút kiépítése, valamint a közeli szabadkígyósi kastély felújítása és újbóli megnyitása felhívta arra a figyelmet, hogy fokozottabban kell foglalkozni a bányatavakkal és azok környezetével, a lehetséges jövőjével – fogalmazott Opauszki Zoltán. A kérdéskör nemrég a városi közgyűlés ülésén is felmerült. Készült egy jogi beszámoló, amelyből kiderült, hogy meglehetősen bonyolultak a tulajdoni viszonyok. 

A 140 hektáros terület 70 százaléka állami, 26 százaléka önkormányzati, fennmaradó része pedig magán- és egyéb tulajdonban van, és ami a történetben a leglényegesebb – és probléma is –, hogy a nagy része osztatlan közös tulajdon. 

A jaminai önkormányzati képviselő, a város környezetvédelemért és turisztikáért felelős tanácsnoka szerint a következőkben az egyik legfontosabb lépés, hogy olyan állapotot teremtsenek a tulajdonosi szerkezetben, hogy a város megvalósíthassa elképzeléseit. Azt is tisztázni kell, hogy az önkormányzatnak érdemes-e, szükséges-e megigényelnie az állami területeket. A városi közgyűlés a minap arról is döntött, hogy hidrológiai és környezetvédelmi tanulmányt készíttet a területre vonatkozóan. A jövőben kiválasztott nyertes ajánlattevőnek idén ősszel kell letennie az önkormányzat asztalára a dokumentációt. 

Elmondta: ebből látható lesz, hogy mivel gazdálkodhat az önkormányzat, hogy milyen a víz minősége, biztosított-e az utánpótlása­. Ugyanis várhatóan hamarosan felhagy a nagy tavak szomszédságában a bányászati tevékenységével a területen lévő cég, és ez hathat a vízszintre és a víz utánpótlására is. 

Ezért szerinte ajánlott lenne megfogalmazni egy olyan törekvést, hogy Jaminában úgy alakítsák át a csatornákat, az árkokat, hogy a bányatavak felé vezessék el a lehulló csapadékot. Hangsúlyozta: az itt megjelenő csapadékot célszerű helyben tartani, ezzel megteremtve Békéscsaba önrendelkezését a víz területén. A hidrológiai és környezetvédelmi tanulmány kiértékelését követően a város meghirdet majd egy ötletpályázatot. A beérkezett pályamunkák felhasználásával, az önkormányzat megrendelésére, pedig készül egy részletes megvalósíthatósági tanulmány 2023 tavaszáig. 

Hangsúlyozta: a civil szervezetekre is fontos szerep hárul majd a program társadalmasításában, azaz abban, hogy képviseljék, érvényesítsék a helyiek igényeit, érdekeit. 

Felhozta példaként a Téglagyár- és Iparvasút-történeti Egyesületet, amely már tett konkrét javaslatokat, hogy miként lehetne hasznosítani a város tulajdonában lévő, jelenleg üresen álló Matróz kocsma épületét és környezetét. Kiemelte azt is: olyan fejlesztésekben gondolkodnak, amelyek nem zavarnák a Csaba- és a Fás-tavakon horgászókat.

A szelíd turizmus jöhet szóba

Opauszki Zoltán elmondta, hosszú tervezési időszak előtt állnak. Úgy véli, öt-hét éves távlatban nem érdemes turisztikai attrakcióban gondolkodni a bányatavaknál, sokkal inkább rekreációs célokat kell megfogalmazni. Ha pedig idegenforgalom, akkor is inkább a szelíd turizmus az, ami szóba jöhet, természetközeli gyalogos és kerékpáros túrákra alkalmassá kell tenni a területet. 

A zöldterület fejlesztését, az élőhelyek fenntartását ajánlott szem előtt tartani – nem az a cél, hogy sok milliárd forintot költsenek kőre és betonra a bányatavaknál. Szeretné, hogy a Wágner utcán építsenek bicikliutat: azzal összeköthetnék az Orosházi utat és a Wenckheim turista- és kerékpárutat, illetve körbetekerhetővé válhatnának a bányatavak. Hozzátette: ezen kívül nem valószínű, hogy a mostani, 2027-ig tartó európai uniós ciklusban jelentős európai uniós forrásokat tudnának a területre fordítani, mindez a 2027 utáni időszak feladata lehet.