A magyar hősökre emlékeztek szerte Békés megyében

Medovarszki Jusztina hangsúlyozta: a honfoglalás óta számos példa van a magyar történelemben a hősiességre, példaként hozta fel Szent László legendás tettét, az oszmán birodalommal folytatott küzdelmet. Mint fogalmazott, a legnagyobb veszélyben születtek a legnagyobb hősök, kiemelte Szondy Györgyöt, Zrínyi Miklóst, Dobó Istvánt. Aláhúzta, hogy a névtelen hősöket sem szabad feledni, akik nagy kérdésekre nagy válaszokat adtak, döntöttek arról, hogy kik vezessék őket.

Felidézte gróf Tisza Istvánt, aki ellenezte hazánk részvételét az első világháborúban. A második világégés kezdetén az ország semleges tudott maradni, de mégis belépett és ismét a vesztesek közé került. 1956-ban egy egész világ figyelte a küzdelmet, de senki sem segített a magyarokon. Hozzátette: a történelemben nincs ha, de kérdés, mi lett volna, ha nem a birodalmi, nagyhatalmi érdekek az elsődlegesek. Azzal zárta: Jézust megölték, a győzelem mégis az övé volt.

A jaminai diákok műsorukban felidézték többek között, hogy 907-ben a pozsonyi csatában miként védték meg a hazát a honfoglaló magyarok, hogy miként építette újra az országot a tatárjárás után IV. Béla, hogy a déli harangszó az 1456-os nándorfehérvári diadalra emlékeztet.

Ezt követően katonák jelenlétében, közreműködésével többen helyeztek el koszorút Pop Vilhelm és Papp László sebesült honvédet ábrázoló műkőszobránál. Az önkormányzat nevében Nagy Ferenc és Varga Tamás alpolgármesterek emlékeztek.

Gyulán vasárnap délelőtt emlékezett dr. Görgényi Ernő polgármester és dr. Timár Andrea aljegyző a 20. század áldozataira és hőseire a Göndöcs-kerti emlékműnél.

A polgármester emlékeztetett arra, hogy az elesett magyar hősök emlékezetét először az első világháború idején, 1917-ben iktatták törvénybe, Abele Ferenc vezérkari őrnagy kezdeményezésére, majd az 1924. évi XIV. törvénycikk rögzítette a napot, mint hősök emlékünnepét. Hozzátette, Gyulán 2014 óta róhatják le kegyeletüket a Göndöcs-kertben az 1914 gyulai és gyulavári polgár nevét megörökítő emlékmű előtt, akik a XX. század vérzivataros eseményei következtében vesztették életüket.

Mezőhegyesen több emlékhelyen helyezték el az emlékezés koszorúit a polgármester, Pap István Tibor, valamint Jeszenka Zoltán és Mitykó Zsolt alpolgármesterek: D’Orsay Olivér gróf (állattenyésztő, huszártiszt, ménesparancsnok), Podmaninczky Béla podmanini és aszódi báró (állattenyésztő, ménesparancsnok) sírhelyénél, továbbá az I. világháború idegenben nyugvó mezőhegyesi hőseinek emlékművénél, az I. világháborúban elesett méneskari tisztek hősi emlékművénél, az I. és a II. világháborúban elesett méneskari és ménesbirtoki katonák, valamint a civil áldozatok emlékművénél.

Mezőkovácsházán a magyar hősök napja alkalmából rendezett megemlékezésen Zalai Csaba önkormányzati képviselő kiemelte, hogy múltunkat őseinktől kaptuk. Úgy kell élnünk, hogy unokáink áldó imádság mellett emlegessék nevünket, akárcsak azokét, akikre e napon emlékeztünk. A résztvevők a Hősök terén álló emlékműnél koszorúztak.

Nagyszénáson Bíró Gabriella Kata képviselő a hősök emlékünnepéről, nemzeti ünneppé nyilvánításáról is szólt. A szénásiak főhajtással, koszorúkkal a kezükben emlékeztek a csatatereken életüket vesztett hősökre, s akik nem haltak meg, akik túlélték a háborút, de végig szenvedték a hadifogságot, akiket kényszermunkára hurcoltak vagy akik politikai üldözöttekké váltak.