A mangalicamentést Fülöp király is díjazta

A nagykövetasszony javaslatára VI. Fülöp, Spanyolország királya a Katolikus Izabella-rend tiszti keresztje kitüntetést adományozta Tóth Péternek, a spanyol-magyar Olmos és Tóth Kft. igazgatójának. Így ismerve el az igazgató munkásságát, amely hozzájárult a mangalica kihalástól való megmentéséhez. Olyannyira, hogy mára újra a Magyarországon tenyésztett egyik legjobb és legelismertebb sertésfajtává váljon.

Hogy miként kapcsolódik Dékány Ferenc a spanyolok által is annyira kedvelt mangalica megőrzéséhez és Tóth Péter sikereihez? Erről már az ünnepi eseményről hazatérve mesélt a kolbászkirály.

– Harminc évvel ezelőtt a Gyulai Húskombinát kereskedelmi és termelési igazgatójaként dolgoztam. Tóth Péter egy szokatlan kéréssel fordult hozzám, 43 mangalicát kellene levágni és feldolgozni, mely a spanyol piacra megy azért, hogy a mangalicahúst bevezessék és elterjesszék az Ibériai-félszigeten – emlékezett a szakember. 

– Mindezt úgy, hogy a lábakon a fekete köröm – azaz a „papucs” – rajta maradjon, bizonyítva, hitelesítve, hogy valóban mangalica sertésből származik a hús. Kevesen tudják, hogy a tiszta vérű mangalica lába fekete, így a prémium minőségű spanyol sertésekhez hasonlóan akár őket is nevezhetnénk „pata negrának”.

A kolbászkirály hangsúlyozta, a fekete köröm megmaradását ipari feldolgozással nem lehetett volna garantálni, ezért a hagyományos, kézi vágás mellett döntött. Ez volt az első 43 mangalica, amely Tóth Péter vállalkozását megalapozta. A bemutató olyan jól sikerült, hogy a fajta – amely már a kihalás szélén volt hazánkban – betört a spanyol piacra, és Tóth Péter cége 30 éve szállítja a kiváló minőségű húst a spanyoloknak is. Hozzájárulva a mangalica fennmaradásához, nem beszélve a kitűnő gasztronómiai ízekről.

A spanyol királyi elismerés odaítélésekor Tóth Péter szerette volna megosztani ezt az elismerést azokkal a szakemberekkel is, akik már akkor bíztak benne, amikor senki nem állt mellette. 

„Nélküled nem lenne ma mangalica és mangalicából készült ételek sem a magyar, sem a spanyol, román és hongkongi éttermekben és piacokon – írta levelében Dékány Ferencnek, amikor meghívta a nagykövetségi, királyi díjátadóra. 

A hentesmester kitért arra, jólesett számára a meghívás, miként az is, amikor kiemelték, hogy egy ilyen nagyszerű magyar termék és maga a mangalica sertésfaj újraindításához, továbbéléséhez járult hozzá.

Ez a sertésfajta reneszánszát éli

A mangalicatenyésztés kapcsán Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium államtitkára még a Budapesti Mangalica Fesztiválon beszélt arról, hogy ennek a fajtának a megőrzése nemcsak hagyományőrzés, hanem folyamatosan fejlődő, a 21. században is piacképes értékteremtés. Az államtitkár elismerően szólt a tenyésztők szakértelméről, és azt mondta: sokéves munkával rekonstruálták a száz éve csaknem kihalt fekete mangalicát. Így lényegében új fajtával bővülhetett az őshonos magyar mezőgazdasági állatfajták listája. A szaktárca a génmegőrzést, génmentést és -hasznosítást több éve támogatja, és nélkülözhetetlen segítséget nyújt a piacra jutáshoz is.

A Csabai Kolbászfesztiválon azzal is népszerűsítették a mangalicát, hogy ennek a fajtának a húsából rotyogtak az ételek a bográcsokban a töltöttkáposzta-főző versenyen, valamint a csapatok ilyen húsból készített kolbászokkal versenyeznek az egyik gyúróversenyen. A Csabai Kolbászklub tagjai pedig a feldolgozás során bemutatták, hogy a mangalicából milyen csodálatos szalonnák és sonkák készíthetők.