2022.03.08. 06:30
Temperamentumosak, és őrzik az otthon melegét: ma a nőket ünnepeljük
Ez a nap más, mint a többi, hiszen minden év március 8-án ünnepeljük a nemzetközi nőnapot világszerte, amely a szebbik nem iránti megbecsülés és tisztelet kifejezésének napja. Ennek apropóján kérdeztük Ádász Istvánt, a Vakok és Gyengénlátók Békés Megyei Egyesületének elnökét és Harangozó Imre néprajzkutatót, ők hogyan ünneplik ezt a napot, miként vélekednek a nőkről, a női eszményről.
Ádász István papírvirággal lepte meg munkatársait, így Pelyák Bohus Beátát is /Fotó: Bencsik Ádám/
Fotó: Bencsik_Adam
A nemzetközi nőnap a női egyenjogúság és a nők emberi jogainak napja, amelyet Magyarországon 1948 óta minden év március 8-án tartanak.
Harangozó Imre néprajzkutató elmondása szerint olyan családba született, ahol tisztán jelen volt a hagyományos, az otthon melegét, lelki biztonságát adó határozott női jelenlét.
– Édesanyám, két nagymamám, de tizennégy esztendős koromig még az egyik dédanyám is hatalmas, gondoskodó szeretettel vett körül. Feleségem pedig több mint három évtizede – szellemi és lelki társként is – biztosítja számomra mind a lelki, mind pedig a fizikai hátteret mindahhoz, amit teszek ebben a világban.
– Hálás szeretettel gondolok most rájuk, s a már felnőtt, Budapesten élő leányomra, akire pedig különösen büszke vagyok – osztotta meg velünk a néprajzkutató, aki szerint a régi magyar női eszmény a család, az édesanya és az otthon melegéért, annak lelki biztonságáért felelős, ugyanakkor mégis autonóm és független nő képét rajzolja elénk. Mindez ott van a magyar Mária-tisztelet mélyén, de a magyar női szentek kultuszában is.
– Például Erzsébetről jegyezték föl, hogy királyi származása ellenére egyenrangú társként kezelte a legegyszerűbb gyermeket is. Nem volt hajlandó alkalmazkodni az udvari élet előírt formáihoz, temperamentumos és szenvedélyes volt, minden körtáncnál jobban szerette a vad lovaglást. A maguk korában például szokatlan módon szerelmi házasságban élt férjével, Lajos őrgróffal. Környezete megbotránkozott rajta, férjét hazavárva messzire elébe lovagolt, és csókokkal, viharos örömmel üdvözölték egymást – mesélte lapunknak a néprajzkutató.
Mint mondta, ebbe a sorba tartoznak magyar nagyasszonyaink is. – Legszebb példája e hosszú sornak Zrínyi Ilona alakja. Ezt az eszményt talán Garay János fogalmazza meg a legpontosabban a Magyar hölgy című versében, amikor így ír: „Magyar hölgynek születtél, áldd érte sorsodat! Magyar hölgynek születni nagy és szép gondolat! Óh, hölgy, ki ezt megérted mi szép vagy és mi nagy! Rendeltetés az égből, a földön áldva vagy!” – idézte e mély érzésű sorokat Harangozó Imre.
A nőnappal kapcsolatban Ádász Istvánnak azonnal egy Karinthy-gondolat jutott eszébe, mely véleménye szerint nagyon kifejező: e szerint a nő és férfi ritkán egyezik, hiszen a nő férfit, a férfi pedig nőt akar. A Vakok és Gyengénlátók Békés Megyei Egyesületének elnöke úgy fogalmazott, nagy rajongója és tisztelője a női nemnek.
– Természetesen nem csak egyetlen napon kell a hölgyeket szeretni, az év összes napján megérdemlik a figyelmet és a gondoskodást – tette hozzá Ádász István.
Kiemelte, nőnapon külön köszönti a kollégáit, rokonait is. Egyesével ugyan nem tud minden érintettnek kedveskedni, de a közösségi oldal használatával sokakat elér. Elárulta, szűk családjában két nő – lánya és felesége – veszi körül, akikhez az évek során alkalmazkodott, akiknek elfogadja női mivoltából adódó sajátosságait. Alig várja, hogy lányát és feleségét virággal, bonbonnal, közös programmal lepje meg. Humorosan hozzáfűzte, kiskutyájuk kan, hogy a nemek aránya azért egyenlő legyen.