Félmillióval támogatta szülőfalujában a tanévkezdést Kiss Anna

– Amikor gyerek voltam, elég nehéz idők jártak, megismertem a szegénységet. Nem tudnám eltűrni, hogy a falumban valamelyik családnak, főleg gyermeknek hiányozzon valami is tanévkezdéskor. Most még nehezebb kevés pénzből élni, mivel a fiatalok igényesebbek, megérzik a különbséget. Tudom, hogy az egyház és az önkormányzat is sokat segít, de a segítségből sosem elég – fogalmazott Kiss Anna, a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és kétszeres József Attila-díjas költő, író, drámaíró.

– Hogy új holmival kezdhessék az évet, ez volt a lényeg. Szerintem nem erőlteti meg az embert, ha gondol másokra is, az ember nem egy szál magában él a világban – folytatta. Mint fogalmazott, a támogatás egy köszönet, egy gesztus azért a sok mindenért, amit kapott ettől az országtól, ettől a falutól. Két városa van, Gyula és Debrecen, illetve most már harmadikként Budapest, de csak egy falva, Zsadány.

– Odavalónak érzem magam, a családtagjaimnak tartom a helyieket, ha levelezünk, akkor kedveseimnek szólítom őket. Tőlük, az általuk használt nyelvből kaptam a nyelvezetem színességét, gazdagságát, azokat a szavakat süvölvény koromban, amiket használok – mondta a település díszpolgára. Hozzátette, több kötetet is felajánlott az általános iskolának, és vannak olyan szerzemények, amelyek Zsadányról szólnak, a múltból táplálkoznak. Hangsúlyozta: szeretné, ha helyben nemcsak annak örülnének, hogy van egy Kossuth-díjasuk. Ugyanis, mint aláhúzta, származástól függetlenül akárkiből akármi lehet, akár Kossuth-díjas is, csak neki kell látni a munkához.

Szerinte nem kell máshogy írni a gyermekeknek, mint a felnőtteknek. Arra azonban ügyel, hogy milyen tapasztalatok birtokában lehetnek a fiatalok, és a munkájának is az lesz a horizontja, mint ami vélhetően az ifjak határa is. Úgy véli, komolyan és tisztán kell írni, és szerinte a gyerekeknek hozzá kell szokniuk ahhoz, hogy az olvasás nem csupán szórakozás, hogy az hozzátartozik a műveltséghez; és ha a szellemi örömet megismeri a fiatal, akkor nem engedi el.

– A kultúrához való hozzáférés a legfontosabb a kenyér és a víz után. Kevés pénzből is lehet gazdagon élni. Ha valaki a kultúrához hozzájut, akkor magas az életminősége, még akkor is, ha időnként csak zsíros kenyeret és teát engedhet meg magának. Tudom magamról.

Gazdagodtak

Eszenyiné Fábián Ildikó, az általános iskola igazgatója elmondta, hogy olyan családok gyermekeinek nyújtott segítséget Kiss Anna támogatása, amelyekben nem vagy csak nehezen tudták volna megvenni a tanszereket. Kiemelte: könyveket is kaptak, amikkel gazdagodott az intézmény könyvtára, ilyen kötet az „Aranyalma” és a „Hideglelés”.

Kiss Anna 1939-ben született Gyulán – írták róla a Petőfi Irodalmi Múzeum honlapján.

Életének első éveit nagyszüleinél töltötte Gyulán, később Debrecenbe, onnan pedig szülei szülőfalujába, Zsadányba került. Egyetemi tanulmányait orvostanhallgatóként kezdte, ezt félbehagyta, és kollégiumi nevelőként, majd tanárként dolgozott, 1966-ban diplomázott a Szegedi Tanárképző Főiskolán. Első verseskötete 1971-ben jelent meg Fabábu címmel. 1979-ben felhagyott a tanítással, azóta írásaiból, színházi és rádiós munkáiból él.