A csákói kastélynál nyitották meg a megyei apróvadas szezont

Gróf Batthyány László – aki gróf Batthyány Lajos miniszterelnök unokaöccse volt – és báró Wenckheim Béla kezdeményezésére 1850-ben alapították meg Csákón az első magyar vadásztársaságot Alföldi Vadásztársulat néven. A kastély fontos színterévé vált a magyarországi közéletnek, a gazdasági-politikai megújulásnak. Az eseményen tisztelegtek az aradi vértanúk emléke előtt, és megkoszorúzták a Batthyány-fát is.

Ribárszki Péter, Kondoros polgármester kiemelte, 1849-ben alig ült el a csatazaj, alig tértek vissza otthonaikba az életben maradottak, vidéken, távol Haynau és a császár bosszúszomjas gépezetétől, máris szerveződni kezdett az ellenállás. A csákói birtok fontos pontja volt ennek a szerveződésnek. A vadászatok színfala mögött a 19. század második felének arisztokratái már a megújuló Magyarország alapjait tervezgették. Az új kezdet egyik kiemelkedő jelentőségű helyszíne a Batthyány-birtok volt. A vidéki vadászatok hamarosan komoly szellemi műhellyé váltak itt, ami természetesen már nem kerülhette el az osztrák hatóságok figyelmét sem, így összeesküvéstől tartva egy zsandárlaktanyát építtettek a csárdával szemben.

Zuberecz Tibor megyei fővadász hangsúlyozta, a mezei nyúl és fácán október 1-jétől vadászható, de már hagyomány, hogy a hivatalos megnyitót a Batthyány-Geist kastély parkja ad otthont.

– A jövő érdekében elengedhetetlen a magnak való törzsállomány megtartása és megóvása, hiszen a vadgazdálkodás és benne a vadászat nemcsak sport és szórakozás, hanem nagyon komoly nemzetgazdasági ágazat. Ennek elhanyagolását egy ilyen kicsi, de kiváló adottságokkal rendelkező ország nem engedheti meg – emelte ki Zuberecz Tibor. – Különösen igaz ez az állítás szűkebb pátriánkra. Jelenleg minden negyedik fácánt megyénkben ejtik el, és élőnyúl-befogásban is élen jár országosan a megye. A legtöbb aranyérmes őzbak is a békési vadászmezőkön nevelkedik. Megyénk tehát nemcsak Magyarország éléskamrája, de az apróvadat illetően vadkamrája is.

A megyei fővadász kitért arra, a vad ma már nem a természet ajándéka, hanem kőkemény vadgazdálkodási munka eredménye.

– Ezért nekünk, vadgazdálkodóknak és vadászoknak nem lehet csonka az évünk, nem lehet csak vadászidényünk. Teljes évünk kell, hogy legyen 12 hónappal. Egyforma kedvvel, örömmel és szeretettel, és az évszakok változása hozza meg a mi munkánk változatosságát is – mondta a fővadász.

Él a hagyomány a Batthyány-fáról

Paluska Zoltán, az Alföldi Vadásztársulat Közhasznú Alapítvány elnöke elmondta, amikor 2013 őszén Vásárhelyi Orsolya Geist-leszármazott Kanadából Magyarországra látogatott, elment a csákói kastélyhoz, hogy a kápolnát is megnézze. Amikor kijött onnan, azt kérte: „Mutassátok meg nekem a Batthyány-fát, mert a mi családunkban él az a hagyomány, hogy azt Magyarország miniszterelnöke ültette.” Ma már, sajnos, csak a fa torzója látható, ezt koszorúzták meg a vasárnapi ünnepségen, emlékezve az 1849. október 6-án Pesten kivégzett Batthyány Lajosra, valamint az aradi 13-akra.