Kiaknázzák a bányatavakban rejlő lehetőségeket

A munkában több civil szervezet venne részt, az önkormányzat pedig partnerséget kínál – ismertette a Matróz kocsmánál az ötletgazda, Józsa István Soma, valamint Opauszki Zoltán önkormányzati képviselő, a város környezetvédelemért és turisztikáért felelős tanácsnoka.

Józsa István Soma elmondta, 1998 óta gyűjti, eleinte szüleivel, most pedig barátaival közösen a téglaiparhoz, a hazai gyártáshoz kapcsolódó emlékeket, ezek közül a leglátványosabbak az iparvasút járművei, tizenöt mozdonnyal és 56 kocsival rendelkeznek. Hozzátette,

a bányatavak a téglagyártás miatt jöttek létre, tájsebnek mondhatók, és a területen az iparvasút is jelen volt 50 kilométernyi hálózattal és száz járművel.

Úgy véli, szükséges lenne hasznosítani a bányatavakat, megóvni ezt az épített, ipari örökséget. A téglagyártás ráadásul helytörténeti szempontból is fontos, ennek köszönhetően vált az ipar is jelentőssé az alapvetően mezőgazdasági jellegű Békéscsabán. Kiemelte, a bányatavak hasznosítása során a környezet- és természetvédelemnek is hangsúlyt kell kapnia, hiszen fontos élőhelyet nyújtanak.

Az ötletgazda elmondta: a Téglapark révén egy olyan területet hoznának létre, amely hozzájárulna a békéscsabai örökség megőrzéséhez, ahol bemutathatnák a gyűjteményeket. Lépésről lépésről haladnának, pályázati lehetőségekben is gondolkodnak, a végső cél pedig kültéri és beltéri bemutatóhelyek, tanösvények, szabadidős létesítmények sora lehet.

A munkában több civil szervezet vesz részt. Az Alföldi Kerti Gazdasági Vasút révén bemutatnák az iparvasutat, és olyan öntőmintákkal is rendelkeznek, amelyek alapján anno készítették a gépeket. Kuti Sándor gyűjtő birtokában rengeteg téglagyári relikvia, fénykép van, de

számítanak a Kenderföldek Egyesület és a Körösvidék Alapítvány segítségére is.

Bejegyzés alatt áll a Téglagyár- és Iparvasút-történeti Egyesület, amely összefogna mindenkit, és amely kiindulópontként, bázisként hasznosítaná a Matróz kocsmát, a legelső kiállítás ebben az épületben kapna helyet.

– A bányatavak a bonyolult tulajdoni viszonyok ellenére hatalmas lehetőséget rejtenek magukban – mondta Opauszki Zoltán. Hozzátette, mind a történetük, mind a jelenük miatt lényeges lenne, hogy a bányatavak bekerülhessenek a települési értéktárba.

Hangsúlyozta annak fontosságát, hogy megmozdultak a civil szervezetek, és hogy a Téglapark ötlete tőlük származik. Hiszen így az önkormányzat az ügy mellé tud állni, partnerséget kínálva szerepet tud vállalni a törekvések megvalósításában. A célok eléréséhez számos egyeztetésre lesz szükség. Hozzátette, az együttműködést kiterjesztenék a jelenlegi, az elődök miatt immár 130 éve Békéscsabán lévő tégla- és cserépgyárra is, szeretnék, ha a cég is támogatná a programot.

A horgászok nyugalmát nem zavarnák

Mintegy húsz bányató található Jaminában, ezek egykor agyaggödrökként szolgáltak a tégla- és cserépgyártáshoz, a vízfelületük összességében megközelíti a 100 hektárt. A két legjelentősebb a Csaba- és a Fás-tó, azokon sokan pecáznak.

Józsa István Soma elmondta, bizonyos tavak hasznosításában is gondolkodnak. Opauszki Zoltán ugyanakkor kiemelte, hogy a Téglapark megvalósításával a horgászok nyugalmát nem zavarnák, a fejlesztési tervek nem érintik a pecások által kedvelt részeket.