Hamarosan eltörik az a korsó, amivel a vizet hordják a kútról

Szarvas Péter polgármester azt mondta, elkezdődött a Kenderföldek fejlesztése, két esztendő alatt több beruházás valósult meg, mint a korábbi húsz évben. Szélesítik és korszerűsítik a Kétegyházi úti bicikliutat, a Kígyósi úton szintén zajlanak a munkálatok, valamint a gyűjtőútnak számító Kerekegyházi utat is leburkolták aszfalttal. A közvilágítási projekt során a régieket lecserélve ledes lámpatesteket szerelnek fel, így a közvilágítási helyzet jelentősen javul.

A helyiek út- és közműfejlesztési igényeire válaszolva jelezte: a szabályozási terv a későbbi fejlesztések – út- és járdaépítések, a közművek kiépítése – érdekében közterület-szélesítéseket ír elő.

Ezért a telkek többségében az előkert egy részét, saroktelkek esetében az oldalkert egy részét le kell adni.

A későbbi fejlesztések feltétele az, hogy megfelelő szélességű legyen a közterületi szakasz. Utat is csak ott építhetnek, ahol megfelelő az utca szélessége, a csapadékvíz elvezetése megoldható, illetve az utca rendelkezik építési tervvel.

– A Kenderföldeken a telekárak kedvezőbbek, mint máshol, amiatt, hogy a terület közművesítése nem teljes. Akik ide költöztek, azok ennek ismeretében költöztek a városrészbe – folytatta. – A Kenderföldek beépítettsége nem folytonos, sok a beépítetlen telek. Azonban addig, amíg a beépítettség nem lesz folytonos, a közművesítés, az ivóvíz és a szennyvíz kiépítése igen magas költségeket jelentene az önkormányzat és az esetlegesen a lakók révén létrejövő társulások számára is.

Szarvas Péter polgármester kiemelte: a leendő fejlesztések kapcsán rendelkeznek tanulmánytervvel, illetve a Lajta és a Fonó utca esetében vízjogi létesítési engedély is van.

Ha az önkormányzatnak lesz elég pénze a beruházásra, valamint az utcában élők társulást hoznak létre, akkor közösen, a sűrűbben lakott utcákban megvalósulhat a közműfejlesztés.

A társulásokról elmondta: számos példa volt arra, hogy a lakók és az önkormányzat közösen építettek utat vagy fejlesztették a közműveket, most így épül szennyvízvezeték az Epres utcában.

Hangsúlyozta azt is, hogy Ádám Pál önkormányzati képviselő folyamatosan tartja a kapcsolatot a Kenderföldeken élőkkel. A lakók által megfogalmazott kérésekre, észrevételekre együtt keresik a megoldási lehetőséget. Ismertette azt is: az önkormányzat figyeli a hamarosan megjelenő Versenyképes Magyarország Operatív Program (VMOP) pályázatainak lehetőségeit, és ha lesz rá mód, akkor pályáznak a Kenderföldek fejlesztésére. A város távlati terveiben szerepel a bányatavak környezetének turisztikai fejlesztése is.

A lakók szerint az önkormányzatnak kell lépnie az ivóvíz ügyében

Csapadékos időjárás esetén elkél a gumicsizma a Rokka utcában, de így van ez mindenhol a Kenderföldeken. A lapunknak nyilatkozó Duray-Kőrös Diána és a nemrég életre hívott Kenderföldek Egyesület elnöke, Csicsely Gergő szerint igyekszik a város karbantartani a földes utcákat, van, hogy fel is töltik, de ez nem elégséges.

Aszfaltutat szeretnének, és hangsúlyozták, tisztában vannak azzal, hogy ennek milyen feltételei vannak.

A lakók 75 százaléka úgy is nyilatkozott, hogy hajlandó leadni a telkéből, csak végre indulhasson el a fejlesztés.

Bíznak abban, hogy a 7 milliárd forintos útépítési és -felújítási projekt révén az arra alkalmas utcák kaphatnak szilárd burkolatot, és megkezdődhet a városrész fejlesztése.

Az ivóvízvezeték kiépítése talán az aszfaltútnál is fontosabb lenne. Most fúrt kutakból biztosított a víz a fürdéshez, de az fogyasztásra alkalmatlan. Ha ivóvízre vágynak, el kell menniük a közkifolyókhoz. A probléma miatt az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalához fordultak, amely tudomásuk szerint megkereste az önkormányzatot és az Alföldvíz Zrt.-t is.

Hozzátették: bár lehet társulásokat létrehozni a közműfejlesztés érdekében, szerintük az ivóvíz esetében ez külterületen lehet indokolt, a Kenderföldek viszont immár két évtizede belterület. Úgy vélik, az ügyben az önkormányzatnak kell lépnie, pénzt áldoznia a beruházásra,

a vezetékes ivóvíz nem luxus, hanem jogos igény a Kenderföldeken élők részéről.

Ők hajlandók leadni a telek egy részét a fejlesztés érdekében, ezt jelezték is, innentől kezdve szerintük a városnál pattog a labda.

Hangsúlyozták: tudták, hol vesznek, építenek házat, az élhető környezetre való igényük akkor is megvolt. Türelmesen várnak, de ennek már több mint két évtizede. Többen vannak, akik már régóta a Kenderföldeken élnek, és örülnének, ha ez a rész is ugyanolyan figyelmet kapna a fejlesztések során, mint a többi belterületi városrész. Partnerségre, együttműködésre törekszenek a várossal, hogy a terveik megvalósulhassanak.