Többet árt, mint használ a gyerekeknek az online tér

Az infokommunikációs eszközök használatának sok előnye van, ez a vírus időszakában meg is mutatkozik, főként a tanulás, a munka, a családi kapcsolattartás tekintetében

– jegyezte meg Szicsek Margit. A tanácsadó szakpszichológus azonban leszögezte, nagyon kevés szó esik a különféle készülékek használatának hátrányairól, következményeiről.

– Az általuk elérhető tartalmak lehetővé teszik, hogy az egyén két síkon létezzen, egy saját, természetes és egy online világban – emelte ki a szakember, hozzátéve, nagyon rövid idő elég az úgynevezett „belemerüléshez”, amikor a felhasználó életkorától függetlenül szinte beleköltözik abba, amit csinál. A felnőtt például a közösségi oldal tartalmaiba, egy-egy videóba, a gyermek pedig a számítógépes, konzollal működő vagy applikációs játékokba.

Szicsek Margit elárulta, a kiforratlan személyiséggel, fejlődő idegrendszerrel rendelkező kisgyermekek még kritika nélkül fogadják el a rájuk ömlő tartalmakat, és minél kisebb korban kezdődik az eszközhasználat, annál nagyobb lehet a kár.

Kiemelte,

a fiatalok idegrendszere mintegy ráhuzalozódik az eszközhasználatra, és minél több időt töltenek a gyerekek képernyő előtt, annál nagyobb rombolást szenved el idegrendszerük.

– Nem mindegy, milyen téglákból épül fel a személyiség – hangsúlyozta a szakértő, hozzáfűzve, a szülők felelőssége óriási. A szakember azt is elismeri, hogy ma nagyon nehéz gyermeket nevelni, mivel a szülők leterheltek. Telítődött idegrendszerrel pedig sok esetben kényelmesebb leültetni a gyereket a képernyő elé. Ezzel azonban csak rövid távon érnek célt, és az, hogy a gyerek sokat tanulhat az online térben vagy képernyő nélkül lemarad a többiektől, csak önmegnyugtatás. Az információáramlás véleménye szerint egyébként is túlzott mértékű manapság.

Szicsek Margit hozzátette, ha már képernyő elé ül a gyermek, fontos lehetővé tenni az úgynevezett holdingot is, azaz az információ utáni feldolgozást, mellyel a szülő segít, időt hagy arra, hogy a gyerek kilépjen az online térből, tudjon fókuszálni a valóságra. A függőség nem feltétlen igazodik életkorhoz, hisz a passzívabb, visszahúzódóbb, szorongóbb felnőtt is könnyen bevonódik, érez rá az online világ ízére. Amíg viszont egy felnőttnek általában van eszköztára az információszűrésre, a kisgyermekeknek nincs. Éppen ezért fontos a szülői példamutatás, a határok meghúzása, a képernyőidő következetes korlátozása.

A tanácsadó szakpszichológus hozzátette, sok esetben az óvodapedagógusoknak, tanítóknak is kihívást jelent lecsendesíteni, lassítani a gyerekeket.

– Az utóbbi négy-öt évben szembetűnő, hogy a különböző féle kütyük megzavarják a kicsik gondolkodását, visszavetik a kommunikációs fejlődésüket

– fogalmazott Pribelszki Péterné. A békéscsabai Kölcsey és Ligeti Sori Óvoda vezetője hozzátette, a mesélés, a családi beszélgetések hiánya miatt szegényesebb lehet a gyermekek szókincse, és ha nincsenek eleget szeretgetve, ölelgetve, mert szüleik otthon is a telefont nyomkodják, érzelmileg labilisabbá válhatnak. Elmondta, napjainkban mindenhol több a figyelemzavaros, logopédiai gondozást igénylő kisgyermek, és észlelhető az is, hogy hamarabb fogy el a türelmük.

A járvány miatt többet engedünk

Egy harmincöt éves békéscsabai édesanya elárulta, most, a járvánnyal sújtott téli időszakban hétköznap egy-egy órát engedik a hatéves kisfiuknak, hogy játékkonzollal játsszon. Ő ilyenkor a háztartási feladatait igyekszik elvégezni, főz, elindítja a mosást, vagy egy kicsit tornázik, de a gyermeket sosem hagyja teljesen egyedül. Elmondta, kisfia a korának megfelelő, semmiképp sem agresszív tartalmú, feladatmegoldásra fókuszáló játékkal foglalatoskodhat.

– Többször be is kapcsolódtunk már az édesapjával az online játékba, ami után mindig más típusú kikapcsolódást keresünk, például rajzolunk, szintén együtt. Az édesanya hozzátette, a televízióra már korábban gyermekzárat állítottak be, így csak könnyen befogadható tartalmakat, meséket láthat a gyermek, az élményeket pedig igény esetén közösen át is beszélik.