Egyre több madarat láthatunk a Körös-Maros Nemzeti Parkban

A pajzsoscankó Magyarországon az egyik legnagyobb számban átvonuló parti madár, amellyel a Kis-Sárrét részterületén is rendszeresen találkozhatunk. Az itteni vizes élőhelyek ugyanis kedvező táplálékbázist kínálnak számára, így a Biharugrai- és a Begécsi-halastavakon, valamint a környező mocsarakban is gyakran felbukkan – írta a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatósága.

Beszámolójuk szerint ez a közepes méretű parti madár a szalonkafélék népes családjába tartozik, és Eurázsia északi felében költ. Hazánkban pedig csak néhány alkalmi fészkelését jegyzik az elmúlt évszázadból. Érdekességük, hogy szaporodási időszakban a nászruhás hímek változatos színekben pompáznak, dürgésük rendkívül látványos, a nyakuk körül lévő tollpajzsot és a fejtetőn lévő bóbitát ilyenkor felmeresztik. Ez a mutatvány azonban nem a tojó csábítására szolgál, hanem a többi hímmel szembeni területfoglalás része.

Tavasszal nálunk is megfigyelhetőek ilyen színes hímek.

A költési idő végeztével a hím is a tojóhoz hasonló, szerényebb, barnás tollruhát visel. Fátlan, nyílt területeken költ, általában három-négy tojást rak, melyekből a fiókák 20-23 nap után kelnek ki. A Kis-Sárréten az elmúlt évek adatai alapján a tavaszi vonulása március-május, míg az őszi augusztus-november közé esik, de ritkán nyáron is felbukkan. Az egyszerre megfigyelt legnagyobb példányszámok néha elérik az ezres nagyságot is, de általában százas csapatai jellemzőek térségünkben.

A táplálkozására visszatérve kifejtették, a lecsapolt halastavak kiváló táplálékbázist jelentenek a pajzsoscankóknak, ahol

főleg apró csigákat, rákokat, férgeket fogyasztanak.

Ősszel néha magvakat is szedegetnek a gyepterületeken, emellett gyakran táplálkoznak a mocsarakban és a vizenyős legelőkön is. A Körös-Maros Nemzeti Park Kis-Sárrét részterületén pedig a vizes élőhely-rekonstrukciók velük együtt más madarak számára is kedvező feltételeket biztosítanak.

Majd a részterületeiken telelő réti fülesbaglyokról elárulták, október közepén már megjelentek első példányaik, eddig négy helyszínen összesen 36-ot regisztráltak, de számuk az elkövetkező hetekben bizonyára tovább növekszik. Megfigyeléseik szerint ugyanis a mezei pocok állományának erősödésével a baglyok száma is emelkedik, idén pedig a száraz kora őszi időszak kedvezett a rágcsálók szaporodásának.

Jellemzőikről megtudtuk, a telelni érkező baglyok elsősorban az alkonyati időszakban kezdenek vadászni. Előtte a magas füves, sásos, zsombékos területeken nappaloznak, pihennek. Előfordul, hogy egész nap vadásznak, pockoznak, fokozott nappali aktivitásukat elsősorban felhős, ködös, csapadékos időben figyelték meg.

A réti fülesbagoly az erdei fülesbagoly közeli rokona,

attól citromsárga szemei és rövidebb tollfülei különböztetik meg. Egyetlen fészeképítő bagolyfajunk, amely fűszálakból álló fészkét a talajra építi, és nálunk csupán alkalmi fészkelő. Inváziós években nagy számban költ, 2014-ben például Cserebökény környékén közel 70 pár költését találták, átlagos években azonban csupán egy-két pár vagy egy sem költ itt. A telelőállomány viszont akár száz példány fölé is emelkedhet.