Kevés helyen folyhat ólmos víz a csapból

A Nemzeti Népegészségügyi Központ oldalán található térkép segítségével bárki számára látható, hogy az egyes lakóhelyek szerint mekkora az ivóvízben előforduló ólom kockázata, melynek becslése egy országos felmérés eredményein alapul, és épülettömbszinten van megadva­.

Békésben a térkép alapján közepes vagy magas kockázatú besorolást kaptak Csorvás, Nagyszénás, Tótkomlós, illetve a gyomaendrődi Öregszőlők nagyobb területei. Békéscsaba, Békés, Gyula és Sarkad egyes, főként külső részei, valamint megyeszerte elszórva néhány külterületi ingatlan.

Békés megye további területei alacsony vagy nagyon alacsony besorolást kaptak. A központ mindezzel kapcsolatban megjegyezte: a felhasznált épületkoradatok a legutóbbi népszámlálás alapján a Központi Statisztikai Hivatalból származnak, tehát a térképek a 2011-es év után bekövetkezett változásokat nem jelenítik meg.

Kiemelték, hogy

egy adott lakás kockázata eltérhet az épülettömbre becsült átlagos értékektől, mivel egy régi építésű, magas kockázatúnak ítélt háztömbön belül lehet új építésű otthon is, aminek a kockázata alacsony, de ennek a fordítottja is igaz lehet. A kockázatot az is csökkenti, ha egy koros épületben a régi ólom vízvezetékeket már kicserélték.

Az Alföldvíz Zrt.-nél hangsúlyozták,

a Békés megyében szolgáltatott ivóvíz egyértelműen biztonságosnak tekinthető, a kormányrendelet értelmében ivóvíznek minősül. Felhívták a figyelmet, hogy az Alföldvíz és az összes hazai víziközmű-szolgáltató szolgáltatási felelőssége a szolgáltatási pontig, vagyis a vízmérőóráig terjed.

– Társaságunk nyilvántartása alapján, a szolgáltatási területünkön sem napjainkban, sem korábban a közüzemi vízellátó hálózatban nem alkalmaztak ólom anyagú csővezetéket. Az ólom alapanyagú vezetékeket elsősorban az épületgépészet területén alkalmazták az 1800-as évek végén és az 1900-as évek elején létesített épületek vízellátó rendszereként – mondta el a társaság hatósági osztályának vezetője.

Rung Attila hozzátette, napjainkban előfordulhatnak olyan épületek, ahol megtalálhatóak ólom alapanyagból készült vezetékek, de számuk elenyésző.

– Békésben az ország más részeinél kisebb a valószínűsége az ólomcsövek jelenlétének. Megyénkben a közüzemi vízellátó rendszerek és így az azokra kötött lakások belső vízvezetékei is – a kisebb településeken különösen – nagyrészt abban az időszakban létesültek, amikor az ólom alkalmazása már nem volt jellemző.

Tízből kilencen többre kíváncsiak

A lakosság 86 százaléka támogatná a vízvezeték-hálózatok mihamarabbi felújítását, korszerűsítését akkor is, ha ez anyagi hozzájárulást követelne – derült ki a Magyar Víz- és Szennyvíztechnikai Szövetség (MaSzeSz) nyári felméréséből. Ismertették: annak érdekében, hogy a jó minőségű ivóvíz a jövő generáció számára is fenntartható módon folyamatosan és korlátlan mennyiségben rendelkezésre álljon, a magyar vízvezetékrendszer jelentős részének mielőbbi felújítására, fejlesztésére van szükség.

A kutatás arra is kitért, hogy milyen vízzel kapcsolatos helyzetek miatt aggódnak leginkább a fogyasztók. Ez alapján az látható, hogy leginkább a hazai vízkészletek és az ivóvízellátást biztosító rendszer minősége miatt aggódik a társadalom. Emellett a lakosság nyitottságát az is jól mutatja, hogy a kutatásban megkérdezettek visszajelzései alapján tízből kilenc ember szeretne többet megtudni a vízről, vízszolgáltatásról – írta a szövetség.

Nincs különös íze vagy szaga

Szakértők szerint az ólomtartalmú csapvíznek nincs különös íze vagy szaga, az egészségkárosító anyag jelenléte csak vízvizsgálattal mutatható ki. Ha kiderül, hogy ólomcső található a hálózatunkban, végleges megoldást a csere jelent. A víz kifolyatásával azonban jelentősen lecsökkenthetjük az ólomszintet. A friss víznek kisebb az ólomtartalma, mintha órák óta pangna a vezetékben. A kifolyatott víz háztartási ­célra – mosogatás, takarítás vagy dísznövények locsolása – felhasználható.

Továbbá fontos az is, hogy hideg vizet igyunk, mert az ólom jobban oldódik meleg vízben. Szakértők felhívják arra a figyelmet, hogy a forralás nem csökkenti a víz ólomtartalmát. Az ólom leginkább a magzatokra és a három év alatti kisgyermekekre jelent veszélyt, az ő esetükben a szellemi fejlődést akadályozhatja. Felnőtteknél a „pusztán” az ivóvíz által a szervezetbe kerülő ólomnak nincs kimutatható hatása.