A kapitány és az előadás is sikert aratott a csabai főpályaudvaron

Ahogy arról korábban beszámoltunk, a 168 centiméter magas Piszkos Fred-szobor, Dobó Ferenc Levente alkotása kedden délelőtt érkezett meg Békéscsabára.

„A három testőr Afrikában”-t is megidézték

A délutáni programot az esemény házigazdája, Sós Imre, a Zerge Ifjúsági Túrasport Közhasznú Egyesület elnöke, a főpályaudvar vezetője és Felek Ferenc egy rejtői jelenettel kezdte. Ők ketten A három testőr Afrikában című regény egyik részét idézték meg, stílszerűen Sós Imre alakította az állomásfőnököt, Felek Ferenc pedig burnuszt öltött az élethűség kedvéért.

A résztvevők pedig az est végén jelképesen koccinthattak egymással és Piszkos Freddel, közben Thuróczy Gergely tartott előadást az íróról, illetve számos érdekes tárgyat, emléket is bemutatott a szerzőről egy kiállítás keretében.

A bemutatón ritkán látható könyvborítókat is megtekinthettek az érdeklődők, köztük a leginkább ismert Albatrosz könyveket, de például az egykori Jugoszláviában kiadott kötetek, illetve korabeli, első kiadások képeit is. Thuróczy Gergely mesélt arról, hogy Körmenden van egy gyűjtő, akinek az a hobbija, hogy az összes magyar nyelvű Rejtő-könyvet, minden egyes kiadást és valamennyi változatát gyűjti. Az 1905-ben született Rejtő Jenőnek egyébként az akkori kiadók tudatos üzletpolitikája miatt kellett a P. Howard nevet felvennie, hiszen az idegenlégiós- és tengerészkönyveket nehezebben eladhatónak tartották Rejtő Jenő szerzői névvel.

Rejtő egyébként filmírással is foglalkozott, kiváló dramaturgiai érzéke volt, mozik sztorijai fűződnek hozzá. Két film, a „Sportszerelem” és az „Úrilány szobát keres” a neve alatt fut. Emellett voltak még olyan filmek, amibe szellemíróként” beledolgozott. Erre azért volt szükség, mert a zsidó törvények előbb 20, majd 6 százalékban maximalizálták a zsidók arányát bizonyos pályákon. Egyes értelmiségi hivatásokban, az orvosi, ügyvédi vagy más művészi szakmákban azonban ennél nagyobb volt az arányuk. Sokan elvesztették az állásukat, Rejtőnek is ezért volt szüksége arra, hogy ilyen módon bedolgozzon „külsősként”.

A filmek mellett operetteket is írt. Hat nagy, bemutatott operett sztoriját, főcselekményét vetette papírra, a falszöveget, a zenét, néha a párbeszédet pedig mások adták a művekhez.

Alig maradt fent fénykép Rejtő Jenőről

Thuróczy Gergely elmondta, nagyon kevés fotó maradt fent Rejtő Jenőről. Profi stúdiókép nincs is, újsági és családi fotók őrzik ilyen módon az emlékét. A ritka fényképeken látszik, hogy az író fiatal korában bokszolt, és be is törték az orrát, illetve részleges arcizombénulást is szenvedhetett.

Kevesen tudják, hogy két fiútestvére mellett volt egy kishúga is, aki azonban vélhetően kiskorában Szegeden meghalt skarlátban. Egyik testvérét Egri Lajos néven az egyik legjobb magyar sakkjátékosként tartották számon, Gyula pedig, aki ügyvéd lett, hazánk egyik legjobb bridzsjátékosa volt. Jenő pedig elképesztő fotómemóriával rendelkezett, képes volt akár egy-egy telefonkönyv oldalát is megjegyezni. Édesapjáról is érdemes tudni, hogy nagy kártyajátékosnak számított, még egy játékot is kitalált. A feltételezések szerint vélhetően az apjuknak szerepe lehetett abban, hogy a fivérek is nagy kártyásokká és különleges képességű emberekké váltak.

Rejtő (Reich) első fennmaradt kéziratai magánlevelek, amelyeket 18-19 évesen írhatott eléggé csavaros módon a miskolci korzó szépéhez, aki idősebb és kreol bőrű volt. Az írás bebizonyítja, hogy Rejtő már fiatalként is tudott hatni az emberekre, a csajokra. A levélben különleges módon éppen, hogy szakít a hölggyel. A szebbik nem egyébként kifejezetten rajongott a nem különösebben jóképű, de akkoriban a 195 centiméterével kifejezetten magasnak számító íróért. Az előadás felvillantotta Rejtő Jenő életének állomásait, műveit, sokrétű tehetségét, sorsának nehézre fordulását egyaránt.