Dűlőutak zöldítésén dolgoznak a megyében

Poliák Pál, a Hatvanezer Fa Egyesület alelnöke elmondta, az út menti dűlők szélei, ahol régen fás, bokros élőhelyek voltak, mostanra nagyrészt teljesen sivárak lettek, amely a szakember szerint romboló hatással van a talajra, a levegő minőségére, az élővilágra és áttételesen a helyi lakosokra is. – Nincs védelem, a szél elhordja a földet, a por rontja a levegőnket, az élővilágot pedig megfosztják így a lakhelyétől. Ezért is öröm a számunkra, hogy a közösségünk három önkormányzat, – a mezőberényi, a kamuti és a békéscsabai – összefogásával a településeket összekötő dűlőhálózatot fás-bokros élőhelyekké alakítja. És még idén 20 kilométernyi dűlő fásítását és cserjésítését tervezzük – részletezte a kezdeményezés alelnöke.

Mint mondta, az elmúlt egy év alatt több önkormányzat is megkereste őket, hogy együtt valósítsák meg a térséget érintő zöldítő terveket. Így hamar, Mezőberény, Békéscsaba, Kamut és Murony becsatlakozásával, ennek a kistérségnek az ilyen irányú fejlesztése lett a cél. – Ezen a területen már megvan a dűlők helyrajzi száma, most a földkimérések következnek. Ha minden a terv szerint halad, akkor már idén ősszel lesznek olyan szakaszok, amelyeket fákkal és cserjékkel ültetünk be – ígérte Poliák Pál. Hozzátette, a két-három méter szélesen teleültetett dűlőút koncentrálja majd a vadakat, és csökkenti a vadkár mennyiségét. – Hiszen ha van mit rágniuk, és van az őzbaknak mivel hadakoznia, akkor nem a kukoricát vagy a napraforgót fogja kitörni, hanem az ágakon és a cserjéken tisztítja majd meg az agancsát – emelte ki.

Ugyanakkor a szakember szerint a dűlőutak mentén mellőzni kell a nagy lombú fákat, hiszen nem cél, hogy harminc-negyven méteres árnyékot vessenek a termőföldekre. Éppen ezért próbálnak őshonos, inkább oszlopos növekedésű fákban gondolkodni, a cserjeszintben pedig a régi magyar cserjéket, gyümölcsöket, bogyósokat igyekeznek visszahozni, hogy a helyiek akár lekvárt is tudjanak főzni ezekből.

– Próbálunk a lehető legszélesebb, a tájképbe, az őshonos kategóriába beleillő fajokat ültetni a dűlőkben, amelyek mindig jelen voltak, és amiket nem az éghajlatváltozás szelektált ki, hanem gazdák ekéje tüntetett el. Például a kökény évezredek óta megtalálható volt ezen a vidéken, viszont az elmúlt harminc évben rengeteget kiszántottak belőle. Pedig nagyon jó szárazságtűrő növény, amely a hideget is jól bírja. És bár invazív, sarjadó faj, mégis könnyen kordában lehet tartani a dűlőutak mentén, aminek terjedését egyik oldalról a művelés, a másik oldalról pedig a közlekedés fékezi meg – ismertette Poliák Pál. Egyúttal kiemelte, a dűlőutak menti zöldítésre azért is van nagy szükség, mert a vadaknak a szántóföldeken nincsen élőhelyük, képesek a szántóföld közepén elpusztulni, ha nem tudnak valahová behúzódni. – Nekik ez a néhány méter széles zöldszakasz az életet jelentheti – hangsúlyozta az egyesület alelnöke.

A hangulatunkra is nagyon jó hatással van

– A Hatvanezer Fa Egyesület munkássága, szándéka legtöbbünk gondolataival egybeesik: meg kell őriznünk azokat az életesélyeinket, amelyek a környezettel, a klímával vannak összefüggésben, maradjon továbbra is élhető a bolygónk – fogalmazott Herczeg Tamás országgyűlési képviselő. Hozzátette, ebben óriási szerepe van annak, hogy mekkora zöld felület van a világon, az országban vagy éppen szűkebb környezetünkben. – Minél több fa él mellettünk, annál kevesebb például a szálló port, annál tisztább a levegő, amit belélegzünk – emelte ki.

– Mindezek mellett a hangulatunkat is befolyásolják a lombosok. Ilyen például, ha kerékpározás, túrázás közben zöldellő fák mellett haladhatunk el, amelyek a nyári melegben még hűs árnyékot is adnak, és a különféle élőlényeknek, – állatoknak, madaraknak – is otthont, élethelyet biztosítanak. Szóval élettani jelentősége is van, ezért is fontos az a fajta tenni akarás és munkásság, amit az egyesület tagjai is végeznek – részletezte a térség országgyűlési képviselője.