A népességfogyás megállítása volt terítéken a csabai konferencián

– A 35 és 44 év közöttiek 44 százalékának nincs gyermeke, a 20-as éveikben járók 60 százaléka egyedül marad, 3300 településből 2000-ben csökken a népességszám. Lepusztulnak ezek a községek, városok, az intézményrendszer nem fenntartható, bezárnak a boltok, lényegében nem lesz szükség ezekre a településekre – mondta dr. Benda József népességkutató. A szakember hangsúlyozta: évente 110 ezer gyermek születésére van szükség ahhoz, hogy fenntartható legyen az ország. Az elmúlt években több szempont alapján, különböző szakmák képviselőinek segítségével próbálták feltérképezni a népességfogyás társadalmi folyamatát és azt, miként lehetne megállítani.

Demográfiai stratégiát kell kidolgozni, az országos mellett megyei, járási, települési szinten. Kiemelte: a gazdasági intézkedések szükségesek, de nem elégségesek a születésszám növeléséhez.

Elmondta: az 50-es, 60-as években voltak heti bölcsődék, azaz hat hét gyermekágyat hagytak a nőknek, utána a csecsemőket bevitték hétfőn, majd elhozták szombaton. Generációról generációra csökken a testvérek száma, a jövőkép a családról áttevődött a karrierre. Az értékválság, a teljesítményzavar, a demográfiai krízis, az egészségügyi problémák mind a kisgyermekkori szocializációra vezethetők vissza, a csecsemő elhanyagolása negatív spirált indít el. Másik forgatókönyvre van szükség, az anya és gyermek kapcsolata fontos, hivatásos szülők életpályamodellt érdemes indítani.

– Nemzedékeken átívelő traumát okoz, ha egy nemzettel igazságtalanság történik, és egy család története kivetíthető egy egész nemzetre is – mondta dr. Zseni Annamária pszichiáter. Példaként felhozta egy család történetét. Az apát és az anyát elvitte a fekete autó, megölték, kivégezték őket. A három gyermek – egy fiú és két lány – otthonba került. A fiú korán meghalt, az egyik lány öngyilkos lett. A másik lánynak született egy lánya, és látszólag semmi probléma nem volt, azonban betegeskedett, és később kiderült az unokáról, hogy meddő. És itt véget ért a család története a trauma miatt.

Szebellédi Zoltán, a Békés megyei közgyűlés alelnöke a konferencián azt mondta: a téma jelentősége és aktualitása megkérdőjelezhetetlen. Kiemelte, a kormány támogatása fontos, de csak pénzzel nem oldható meg a probléma, a népességfogyás. Ezért a szemléleten is változtatni kell. Hite szerint van kiút a demográfiai katasztrófából, és hangsúlyozta, összefogásra van szükség a települések, civil szervezetek, egyházak részéről is.

– Nincs fontosabb kérdés annál, hogy a nemzet miként képes saját maga megmaradását biztosítani. A megmaradás záloga a gyerek – mondta Takács Árpád kormánymegbízott, aki sorolta, hogy a kormány miként segíti a családokat, a csoktól a babaváró támogatáson át a bölcsődék, óvodák felújításáig.

– Hat a gyermekvállalási kedvre, hogy mit gondol magáról egy nemzet. Ha erősnek érzi magát, nő a születések száma is – fogalmazott Herczeg Tamás országgyűlési képviselő, aki szerint a szemléleten is változtatni kell, miszerint a gyermek érték.

Zalai Mihály, a megyei közgyűlés elnöke azt mondta, a népességkérdés olyan, mint a futball, mindenki ért hozzá, de megoldást egyelőre senki nem talált rá. Évente 4000-zel csökken a lakosság száma a megyében: mínusz 1200 a költözések következménye, a mínusz 2800 pedig annak köszönhető, hogy kevesebben születnek, mint halnak meg. Tudatosítani kell, hogy gyermeket vállalni menő, és hogy nagycsaládosnak lenni nem jelent hátrányos helyzetet.