Összefogásból épült meg a kondorosi emlékmű

Megkondultak az evangélikus és a katolikus templom harangjai, majd elhangzott, hogy az Aradi út 11. szám előtt állított emlékmű széles összefogás eredményeként készülhetett el: önzetlen, az anyaország határain inneni és túli adományozók jóvoltából, a vadászszövetség által elnyert pályázati pénzből, valamint a kondorosi önkormányzat által biztosított forrásból.

Dr. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes levélben köszöntötte az esemény résztvevőit, gondolatait Hévizi Róbert tolmácsolta. Mint ahogy a politikus fogalmazott, Trianonra emlékezni kötelesség és erkölcsi parancs, felejteni nem lehet, Trianon örök seb. Hangsúlyozta: egy emlékmű több egy egyszerű alkotásnál, benne lakozik a múlt iránti tisztelet és a jövőbe vetett bizalom egyaránt.

Németh Szilárd, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára beszédében emlékeztetett: a száz éve aláírt békediktátum miatt Magyarország területének 72 százaléka, lakosságának 64 százaléka idegen uralom alá került. A fájdalom nem múlik el idővel, a mostani feladat előretekinteni és az egységet megvalósítani határoktól függetlenül. Kiemelte: az összefogásban hatalmas erő rejlik, erre bizonyíték a kondorosi emlékmű is.

– A magyarok, ha hisznek valamiben, kitartanak mellette tűzön-vízen keresztül. Ez tartotta életben a magyarságot ezer éven át itt, a Kárpát-medencében, illetve bárhol a világon – fogalmazott. Aláhúzta: nagy nemzetté az tud válni, amely képes kiállni a próbatételeket, és mi túléltük Trianont, a náci és a kommunista terrort, és erősebbek vagyunk, mint száz éve bármikor. Kitért arra, száz év alatt sem veszett el a szabadságba, a keresztény kultúrába vetett hit.

Ribárszki Péter, Kondoros polgármestere azt mondta, a magyar nemzet olyan sebet kapott száz éve, amelyre csak egyetlen gyógyír lehetséges: az igazság. Az igazság törékeny, ám hűséges azokhoz, akik hisznek benne. Kiemelte: ez a hit tartott meg, tartott egyben minket, és ennek a hitnek állít méltó helyet a kondorosi emlékmű is.

– Ahogy időben távolodunk a békediktátum megkötésétől, úgy válik egyre fontosabbá, hogy megőrizzük Trianon előtti nemzettudatunkat, és tudatosítsuk a magyarság valódi egységét, az egység fontosságát a mai nemzedékekben is. Éppen ezért van minden korábbinál nagyobb létjogosultsága ennek az emlékműnek, mely száz év után felkiáltójelként emlékeztet minden generációt megörökölt traumánkra – fogalmazott.

A városvezető azzal zárta, hogy ezer évet, egy ezeréves keresztény államot nem lehet szerződésekkel, háttéralkukra épített diktátumokkal felülírni addig, amíg egy erős, összetartó nemzet mondja: nem, nem, soha.

Az alkotás jelképezi a hazaszeretetet

Az emlékmű állítását Zuberecz Tibor, a kondorosi Trianon Emlékbizottság elnöke kezdeményezte, az akciót ő vitte végig. Elmondta, rengeteg felajánlás érkezett az anyaország határain innen és túlról is, hogy felállíthassák az alkotást Kondoroson: a pályázati forrás, valamint az adakozások révén összesen 4,1 millió forint gyűlt össze, amit aztán kiegészített a város önkormányzata.

– Az alkotás nem csak egy szomorú dátumra emlékeztet minket. Itt közösen mondhatunk nemet Trianon olyan hozadékaira, mint az anyanyelv használatának korlátozása, a nemzeti jelképeink tiltása, a javaink elvétele, a temetőink meggyalázása. Emellett jelképezi a hazaszeretet is – mondta.

Kenyeres Oszkár, a Hazajáró magazinműsor szerkesztője hozzátette, az elmúlt kilenc évben több mint háromszáz epizódot készítettek. És ahogy a forgatások alatt találkoztak reménytelenséggel, úgy örömmel is az anyaország határain túl, ahol a magyarok küzdenek a megmaradásukért. Hangsúlyozta: sok pozitív példát mutattak be a műsorban.