Járvány idején kérték az ügyelet segítségét Békéscsabán

Nem változott jelentősen az elmúlt időszakban, a koronavírus-járvány idején sem a békéscsabai orvosi ügyelet forgalma. Viszont kevesebb volt a személyes vizsgálat, és több a telefonos tanácsadás, a távkonzultáció – mondta dr. Sonkoly Iván. A Csaba Ügyeleti Kft. ügyvezetője hozzátette, a vészhelyzet idején a mindenkori aktuális eljárásrendnek megfelelően végezték munkájukat, együttműködve a békéscsabai kórház sürgősségi betegellátó osztályával és a mentőszolgálattal.

Szarvas Péter polgármester a minap sajtótájékoztatón ismertette, miszerint elfogadta a városi cég előző évéről készült beszámolót. Megköszönte a kft.-nek, az orvosoknak és ápolóknak, hogy a koronavírus-járvány időszakában helytálltak és megfelelően ellátták a feladatukat. Jelezte: a korábbi tervek szerint 47 millió forintot biztosított volna az önkormányzat a cégnek idén, de ezt további 2,4 millió forinttal kiegészítik, mivel a kft.-nek több forrásra van szüksége a működéshez.

A békéscsabai orvosi ügyelet forgalma egyébként tavaly nem változott jelentősen a 2018-ashoz képest, mindkét évben nagyjából 13 ezren kértek segítséget. Ez átlagosan napi 36 beteget jelent, viszont járványos időszakban és hosszú hétvégéken többen jelentkeznek, ami miatt a várakozási idő növekedhet. A páciensek többségét, 94 százalékát véglegesen ellátták, 3–3 százalékát pedig továbbirányították a sürgősségi betegellátó osztályra vagy igénybe vették a mentőszolgálatot.

A csabai orvosi ügyeletet a békéscsabaiak, a csabaszabadiak, a telekgerendásiak, a kétsopronyiak, az újkígyósiak és a szabadkígyósiak kereshetik fel. Továbbra is magas a területen kívüli, más településekről érkező páciensek aránya. Minden ötödik-hatodik betegnek máshol, a területen illetékes orvosi ügyeletnél – és nem a békéscsabain – kellene segítséget kérnie.

– Természetesen minden sürgősségi beteget el kell látni, lakóhelyétől függetlenül, de azzal is tisztában kell lenni, hogy ez a nagyszámú beteg úgy veszi igénybe a szolgálatot, hogy ellátásuk költségét az állam nem finanszírozza. Így a többletköltség végső soron az önkormányzati hozzájárulást terheli – fogalmazott dr. Sonkoly Iván. Mint mondta, több okra vezethető vissza, hogy miért magas évről évre a területen kívüli betegek aránya. A probléma mielőbbi megoldásához a jogszabályok és a finanszírozási szabályok változtatására egyaránt szükség volna.

A szolgálatot javarészt a legfiatalabb, 10 év alatti, valamint a legidősebb, 60 év feletti korosztály képviselői veszik igénybe. Főleg személyesen jelennek meg az ügyeleten, de vannak, akik telefonon kérnek segítséget, esetleg kérik azt, hogy a szakemberek keressék fel őket otthonukban.

Légúti fertőzésekre panaszkodnak

Ahogy a felnőtt-, úgy a gyermekügyeletet is főleg légzőszervi betegségekkel, légúti fertőzésekkel keresik fel. A szakemberek szerint ebből is látszik, hogy van mit javítani a lakosság szemléletén, mivel ezen esetek nagy része nem igényel feltétlenül sürgősségi ellátást. Gyakoriak az indokolatlan megkeresések is, amivel késleltetik azt, hogy a valóban rászorulók ellátáshoz jussanak: vannak, akik nem sürgős vizsgálatokat, receptfelírást várnak el.