Átírhatta a békediktátumot, felnégyelte Nagy-Britanniát

Trianon 100 éve – ezzel a címmel hirdetett történelmi vetélkedőt a szaktárca és az Oktatási Hivatal, az egyéni megmérettetésre több mint ezren jelentkeztek. Két forduló után a legjobb tizenötöt meghívták a harmadik fordulóba, a döntőbe, amely egy gálaműsornak felelt meg, ezt nemrég rendezték Budapesten. A fináléba bekerült a békéscsabai Domokos Krisztián, az Andrássy gimnázium tizenegyedikese is, a Tiszántúlról egyedüliként.

Domokos Krisztián elmondta, a döntőben több interaktív feladvánnyal is találkozott. A tizenöt versenyzőt öt háromtagú csapatba sorolták be, így oldották meg a feladatokat. Az egyik keretében alternatív történelmet vázoltak fel a diákok. Tehát eljátszottak azzal a gondolattal, mi lett volna, ha nem az antant, hanem a központi hatalmak győzelmével ér véget az első világháború 1918-ban, és mik lettek volna a békeszerződés feltételei.

Kifejtette: összetett, tehát gazdasági és katonai vonzattal is járó, igazságosnak nem mondható kikötéseket kínáltak Nagy-Britanniának. Az ország területét feldarabolták, létrehozva külön-külön Angliát, Skóciát, Walest, Írországot, és elvették tőle gyarmatait: India a németekhez, Egyiptom az Osztrák-Magyar Monarchia fennhatósága alá került. Az addigi flotta 30 százalékát tarthatta meg az Egyesült Királyság, és annak mindössze öt százalékát használhatta katonai célokra. A német cégek előnyös feltételekkel telepedhettek le az egykori Nagy-Britannia területén, ahol német csapatok állomásoztak.

A másik interaktív feladat lényegében activity volt. A csapat egyik tagjának történelmi fogalmakat kellett lerajzolnia vagy elmutogatnia a trió másik két tagjának, ami nem volt egyszerű, lévén olyanok kerültek fel a cédulákra, mint például a versailles-i kastély tükörterme. Domokos Krisztián elmondta, a döntő előtt egy legfeljebb 2,5 perces kisfilmet is készítenie kellett Trianon kapcsán, amit aztán levetítettek a finálén. A kisfilmben arra helyezte a fókuszt, mit gondol a száz éve történtekről az utca embere, mit képvisel a közoktatás, illetve anno miként élték meg a békediktátumot.

A döntő előtti két fordulóban online zajlott a megmérettetés. Javarészt több lehetőség közül kellett kiválasztani a megfelelőt, de olyan is akadt, amikor be kellett írnia a kérdés mögé az egy- vagy pár szavas választ. Ez egyszerűnek hangzik, de közel sem volt az, hiszen egy-egy feleletre átlagban egy perc sem jutott, nem volt idő kikeresni a választ. A felkészülés során rengeteg szakirodalmat tanulmányozott át tüzetesen.

– Talán elmondhatom, hogy többet tudok Trianonról, mint ami a tankönyvekben szerepel. A verseny arra is jó volt, hogy én is levonhassam a konzekvenciákat. Nyilvánvaló, kétségtelen, hogy Trianon a legnagyobb nemzeti tragédia, de most már árnyaltabban látom a képet, egy összetett történetről van szó – magyarázta Krisztián, aki – bár szereti a történelmet – jogi pályára készül, illetve a pszichológia is érdekli.

Előadást, versfolyamot szerveznek

Domokos Krisztiánt Szabó László, az Andrássy igazgatója, történelemtanára készítette fel. Elmondta: a Trianon kapcsán szervezett vetélkedő volt az Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny mellett az elmúlt tanévben a legjelentősebb egyéni megmérettetés történelemből. Jelezte: Trianont, mint témát továbbvinnék a jövőben is, meghívták Ablonczy Balázs történészt, hogy tartson előadást. Emellett határon túli írók, költők – főleg Trianonnal kapcsolatos – műveiből olvasnának fel, egy többórás versfolyamban gondolkodnak.