A karate alapjait sajátíthatták el a gyulai tanárok

Teleki-Szávai Krisztina, a Gyulai Tankerületi Központ igazgatója hírportálunknak elmondta, a kezdetektől, 2016 óta kísérik figyelemmel azokat az egyeztetéseket, amelyek eredményeként a karateképzés bekerülhetett a kerettantervekbe. Hangsúlyozta, a tanke­rület számára minden olyan szakmai kezdeményezés fontos, amely a gyermekek szellemi, testi fejlődését segíti.

– Kiemelt célkitűzésünk, hogy a fenntartásunkban működő köznevelési intézmények mindig az elsők között ismerhessék meg az innovatív pedagógiai, módszertani kezdeményezéseket – ecsetelte. – A karate önuralomra, a társak tiszteletére nevel, és azokban az iskolákban is sikeresen alkalmazható, ahol az infrastruktúra nem kedvez más sportágaknak. Teleki-Szávai Krisztina örömét fejezte ki, hogy a tankerületi iskolák köréből több intézmény már korábban beillesztette pedagógiai programjába a karate oktatását, és a pedagógusok pozitívan fogadták, hogy a pedagógus-továbbképzésen belül vehetnek részt a képzéseken.

Csákvári László karatemester-oktató, a karate-kerettanterv kidolgozója lapunknak elmondta, a Magyar Diáksport Szövetség, a Magyar Testnevelési Egyetem, a Honvédelmi Sportszövetség, a Magyar Karate Szövetség együttműködésében megvalósuló program egyik fő célja, hogy elsősorban testnevelő tanárokat képezzenek a karate alapjaira.

– Nem karatézni tanítjuk a pedagógusokat, hanem abban igyekszünk segíteni, hogy miként kedveltethetik meg a gyerekekkel a karatét és a küzdősportokat – tette hozzá. – A küzdősport 1993 óta része a Nemzeti alaptantervnek, mégis viszonylag kevesen tanítják, mert a testnevelő tanárok saját visszajelzéseik alapján nem mozognak olyan biztosan ezen a területen. Kérdésünkre a mesteroktató elmondta, a küzdősport alapvetően másfajta emocionális problémamegoldásokat igényel, mint például a futás, amelyben egymással, de mégis az idővel küzdenek a fiatalok, vagy a labdajátékban, amelyben a labdabirtoklás a cél.

– Napjainkban a fiatalok nehezebben kezelik azokat a helyzeteket, amikor face to face, szemtől szemben akar valaki velük szemben dominanciát gyakorolni – részletezte. – A küzdősport segít abban, hogy ezeket a stresszhelyzeteket nyugodtan, megfelelően kezeljék. Az oktatással kapcsolatban kifejtette, az ismereteket játékos, könnyed formában, rávezető gyakorlatokkal adták át a pedagógusoknak. Az első napon az alapokat, az állásokat, a testtartásokat, az alaptechnikákat ismertették meg. A második naptól már páros gyakorlatok következtek.

– A karatéban sok olyan természetes mozgás van, amelyek más sportágakban is fellelhetők, ez sokat tett hozzá a képzéshez – fogalmazott. – Az egyik legjobb visszajelzés talán az volt, amikor olyan kollégák, akik soha nem próbálták, fülig érő szájjal csinálták a gyakorlatokat. Bízunk benne, hogy sikerült a résztvevők érdeklődését felkelteni, és olyan hasznos tudásanyagot adhattunk át, amelyet órákon is alkalmazhatnak majd.

Játékosan állnak a harcművészethez

Kókai Dávid, a Magyar Diáksport Szövetség projektszakmai vezetője elmondta, a 2020-as Nemzeti alaptantervben megemelkedtek a küzdősportra fordítható óraszámok, a karate is külön sportágként szerepel.

– Egyik fő célkitűzésünk az volt, hogy a továbbképzés részt vevői olyan tudással és tapasztalattal rendelkezzenek, amely egyfelől magában foglalja a karate iránti elkötelezettséget, a karate mozgásanyagát és a tradicionális japán kultúrát is. Minden foglalkozás a játékosság, az élménypedagógia szellemében zajlott.