Nemzetközi folyóiratokban jelennek meg a kevermesi természetvédő cikkei

Bozó László kutatói blogjába friss bejegyzés került. Nemzetközi folyóiratokban jelennek meg közleményei. Felkerestük lakóhelyén, mert nem kínai, szibériai kutatási területeken szorgoskodik mostanában: összefogva helyiekkel, képes, helytörténeti kiadvány születésénél bábáskodik.

– Tennivaló mindig akad itthon is. Most éppen nincs külföldi lehetőség, s mivel érdekel a helytörténet, belevágtunk páran. Anyag, adat és a fényképek gyűjtésénél tartunk – mesélte. A világjáró fiatalnak 2020 áprilisában több angol nyelvű tudományos közleményét is elfogadták – erről is mesélt.

– Az Ornithological Science nevű folyóiratban két szibériai énekesmadárfaj – a kékfarkú (tarsiger cyanurus) és a vándorfüzike – területhasználatát vizsgáltuk az orosz Távol-Keleten lévő Muraviovka Parkban. A két fajból 6073 példányt gyűrűztünk, közülük 502 szárnyast visszafogtunk. Eredményeink szerint a madarak rövid időt, átlagosan három napnál kevesebbet töltöttek a területen mind a tavaszi, mind az őszi vonulási időszakban. Mindkét faj egyedei kevesebb időt töltöttek el a területen, mint ősszel. Ennek hátterében az áll, hogy tavasszal a madarak jobban sietnek a költőhelyek felé. A másik cikk a Forktail következő számában olvasható majd. A szibériai énekesmadarak hurokvonulásával foglalkozik. Ez azt jelenti, hogy a madarak tavasszal és ősszel eltérő vonulási útvonalakat használnak. Erre azért lehet szükség, mivel a vonulási útvonalakon az egyes évszakokban különböző lehet a táplálékkínálat, illetve a széljárás is megváltozhat – árulta el Bozó László, aki többedmagával hat fajt tanulmányozott.

A harmadik közlemény az Acta Zoologica Academiae Scientiarum Hungaricae nevű lapban jelenik meg augusz­tusban. Bozó László a klímaváltozás hatásait vizsgálta a Kevermes környéki hosszú­távú vonuló madarak tavaszi visszaérkezési idejére.

– Köszönhetően saját, 18 éves adatbázisomnak, illetve a 19. század végi, a 20. század eleji korabeli adatgyűjtéseknek, lehetőségem nyílt összehasonlítani a madarak visszaérkezési idejeit a két periódus között. A több mint 30 madárfaj bevonásával végzett vizsgálat rámutatott arra a tényre, hogy a rövidtávú vonulók – amelyek nem mennek el Afrikába télen – jobban tudnak alkalmazkodni az éghajlat változásához, így akár hetekkel korábban is megérkezhetnek hozzánk tavasszal. Ugyanez nem jellemző a hosszútávú vonulókra. Egy újabb angol nyelvű anyagáról is mesélt, amit befogadtak az Ornis Hungaricába.

– Kevermesen átvonuló és fészkelő nádiposzáta-félékkel – nádirigó, foltos nádiposzáta, nádi tücsökmadár – foglalkoztam. Elsősorban azt kutattam, hogy a helyi állományuk nagysága hogyan befolyásolja az átvonuló egyedek számát. A gyűrűzési adatokat felhasználva meghatároztam azt az időtartamot, amit ezek a jószágok a gyűrűzés helyén töltenek. Azt is sikerült megvizsgálni, milyen zsírtartalékokkal mennek itt át, s mekkora a testtömegváltozásuk. A végcél az volt, hogy összehasonlítsam az agrárterületeken található kis nádfoltokban átvonuló madarak vonulását a természetes élőhelyeken átvonulókéval – tette hozzá hírportálunknak.

Magyarul is publikál, készül tollgyűjtő külföldi útjára

Bozó László azok közé tartozik, aki Campus Mundi ösztöndíjat nyert. Amennyiben a vírushelyzet engedi, akkor augusztus közepén ismét elutazik majd a Bajkál-tóhoz két hétre.

– Madártollakat gyűjtünk izotópos vizsgálatokhoz – árulta el hírportálunknak a természetvédő. November végén pedig Kínában lesz egy konferencia, ahova előadással készül a kevermesi fiatal. Mehet, vagy maradni kényszerül? Ez is a világjárvány alakulásán múlik.

Továbbá lesz egy tanulmány, ennek érdekében két délkelet-ázsiai (tajvani illetve thaiföldi) múzeumba szeretne eljutni a télen. Laci addig is folyamatosan dolgozik több olyan témán, amit a Journal of Ornithologyba adott be. Ezek közül az egyik azt szemlélteti, hogy a szibériai füzikék vonulását milyen földrajzi és biometriai tényezők szabályozzák. A kutató magyarul is publikál, ír néhány kevermesi madárfaj inváziós megjelenésről.