Élen járt műszaki felszereltségével a szabadkígyósi kastély

A Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram legfrissebb Facebook-posztjában szedi össze, hogy az Ybl Miklós által megtervezett rezidencia miért is járt az élen.

Kifejtik, hogy a házon belüli vízvezetéket az 1820-as években kezdtek el építeni, s az ehhez szükséges víztartályt a padláson, vagy egyes kastélyoknál a toronyban helyezték el. A Wenckheim-kastély esetében a pincében elhelyezett gőzgép pumpálta fel a toronyba a vizet, innen került a vasból készült csővezetékbe, amely a kastély szobáit, valamint a parkot és az istállót is ellátta vízzel.

A bejegyzésből azt is megtudjuk, hogy a pincébe kisvasút segítségével szállították be a terményeket az uradalomból, amiket a pincerendszeren belül kialakított éléskamrákban, boros és veteményes pincékben, gyümölcstartókban helyeztek el.

A 19. század első évtizedeiben a világítás hagyományos formái – gyertya, olajlámpa – mellett megjelent a gáz. Az ókígyósi kastély földszinti folyosóját világítóudvarok látták el fénnyel, s a kastély körül egykor gázlámpák világítottak. A világítógázt gázházban fejlesztették a konyha épülete mögött.

A fűtést vaskályhákkal, légfűtéssel oldották meg. A kazánokat az alagsorban helyezték el, innen légcsatornákon vezették a meleg levegőt a padló közelében, később a fejmagasság fölé helyezett rácsos nyílásokon keresztül, a fenti helyiségekbe.