2020.03.23. 14:30
Leginkább a szolgáltatásokra panaszkodnak Békés megyében
Tavaly több száz esetben fordultak a megyei békéltetőtestülethez terméket vagy szolgáltatást kifogásoló panasszal a békési fogyasztók. Ez utóbbiakra egyébként több bejelentés érkezett, mint a termékekre. A szolgáltatásnál az árammal, míg a különféle áruknál a lábbelikkel kapcsolatos panaszok voltak túlsúlyban.
Keszthelyi Nikoletta, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) fogyasztóvédelemért felelős helyettes államtitkára nemrégiben elmondta, megújították a minden megyében elérhető békéltetőtestületeket, ahová az elmúlt esztendőkben évente tízezernél is több panasz érkezett. Az eljárás ingyenes – tette hozzá. Kitért arra, hogy tavaly több mint 10 ezer üzletet és 2400 webáruházat ellenőriztek, ami 650 ezer termék árának ellenőrzését jelentette, a kifogásolási arány 3 százalékos volt. Tavaly, a vámhatósággal együttműködve, 340 ezer veszélyes terméket állítottak meg a határon, ebből 166 ezret megsemmisítettek – ismertette.
A Békés Megyei Békéltető Testülethez tavaly közel háromszáz panaszt nyújtottak be. Az ügyek tárgya szerinti besorolása termékekre és szolgáltatásokra vonatkozik. Ez utóbbiból valamivel több volt a kifogás, ebből 157, míg termékekre 124 panasz érkezett a testülethez.
Dr. Bagdi Lászlónak, a megyei békéltetőtestület elnökének tájékoztatásából kiderült, a termékekkel kapcsolatos ügyekben a Békés megyeiek leggyakoribb panasza lábbelikkel kapcsolatos, de a mobiltelefonokkal és a háztartási gépekkel is meggyűlt a bajuk az ügyfeleknek. A szolgáltatásokat érintő ügyek többsége közüzemi szolgáltatással foglakozik, legtöbbet a villamosenergia-szolgáltatásra panaszkodtak, de a víz- és csatorna, valamint a hulladékszolgáltatás kapcsán is több eljárás indult.
Mint kiderült, a Békés Megyei Békéltető Testület által elbírált ügyek közül 47 zárult egyezséggel, 32 ajánlás jellegű határozat született, 30 esetben elutasításra került sor, 89 eljárásnál pedig visszavonták a beadott kérelmeket. Érdekesség, hogy az esetek negyven százalékában – ami nagyságrendileg 90 esetet jelent – hiánypótlásra volt szükség, 25 esetben azonban a panaszosok ennek nem tettek eleget.
Három javítás után kötelező csere
Keszthelyi Nikoletta szerint tervezik, hogy egyértelműbbé teszik a jótállási szabályokat, mivel adataik szerint a kereskedők 45 százaléka hibásan tünteti fel a jótállás, szavatosság szabályait. Az online kereskedelemben ez az arány 56 százalék. Ennek részeként javasolják kimondani, ha a termék 15 napon belül nem javítható, a vállalkozás köteles tájékoztatni a fogyasztót a várható javítási időről. Ha 30 napon belül sem sikerül kijavítani a terméket, akkor a cég köteles cserélni azt.
Ismertetése szerint azt is javasolják a módosításban, ha már az első meghibásodás esetén megállapítható, hogy a termék nem javítható, vagy három javítás után újra meghibásodik, akkor kötelező csere következzen. Másik feladat a kettős minőség elleni fellépés: ha egyes termékek azonos márkanéven és csomagolásban, de eltérő minőségben kerülnek forgalomba Nyugat-Európában és Magyarországon. A kettős minőség tisztességtelen és megtévesztő kereskedelmi gyakorlatnak minősül 2022 májusától.
