Megfelelő kommunikációval sok válás megelőzhető

Kardos József gyulai pszichológus elmondta, a hűtlenség hosszú ideje a válás vezető oka, de gyakoriak az anyagi viták és a kapcsolatokhoz fűzött magas elvárások is. Míg ötven évvel ezelőtt a válás túl sok megbélyegzést hordozott ahhoz, hogy a párok feloszlassák a kapcsolatot, ha például érzelmileg eltávolodtak egymástól vagy csalódtak, addig manapság a házasságbontás mindenki által elfogadott dolog. Hozzátette, korábban az is csökkentette előfordulását, hogy a nőknek kevés lehetőségük volt a házasságon kívüli megélhetésre.

Érdekességként említette, hogy sok tanulmány szerint a válások száma manapság csökken, főként a magasabb végzettségűek körében. Számít azonban az életkor. Azok, akik később házasodnak, tartósabb kapcsolatot teremtenek, azonban minél fiatalabb egy pár, annál nagyobb a későbbi válás kockázata. Ezen túl a vallásosság is előrejelzője a tartós együttélésnek, de számít a személyiségjegyek szerepe is, például a szorongás, a depresszió vagy a neurotizmus – érzelmi instabilitás.

Pszichológusként leginkább azt tapasztalja, hogy a hozzá forduló személyeknél a válás egyik leggyakoribb oka a megfelelő kommunikáció hiánya, a másik pedig a fent említett irreális elvárás a házassággal és a partnerrel szemben. A szakembertől való segítségkérésről elmondta, Magyarországon ez még kevésbé jellemző, ebben a tőlünk nyugatabbra lévő államok lakosai sokkal előrébb járnak. Hazánkban pedig még mindig sokan megbélyegzőnek tartják, és hamarabb elmennek például jósnőhöz vagy asztrológushoz, mint pszichológushoz.

A házasságok megmentéséről elmondta, napjainkban jellemző, hogy a fogyasztói viselkedésünket kapcsolatainkra is alkalmazzuk. Nem javítunk meg semmit, ami nem működik százszázalékosan, azt eldobjuk, és újat veszünk. Ezt tesszük lényegében a házasságunkkal is, ha probléma adódik, elválunk. Nem szánunk rá időt arra, hogy megvizsgáljuk az okokat, netán a saját szerepünket a kialakult problémában, tehát nem keressük a megoldást. Pedig sok esetben a kapcsolat még megmenthető lenne. Az emberek többsége azonban nehezen fogadja el, hogy nem a társunktól kell elvárni, hogy boldoggá tegyen, hanem önmagunkat kell azzá tennünk.

Dr. Marton Erika, a Gyulai Törvényszék sajtószóvivője elmondta, az illetékességi területükön működő járásbíróságokon 2019-ben összesen 847 darab házassági bontóper indult, amelyből körülbelül 50-50 százalék a közös megegyezéses és a nem közös megegyezéses bontóperek aránya (előbbi 412 darab, utóbbi 435 darab). Fontos azonban megjegyezni, hogy a per megindulása után még változhat a felek megegyezési szándéka, vagyis megállapodnak a szükséges kérdésekben, de fordított eset is előfordulhat.

Egy válás tehát két módon történhet: a felek egyező akaratnyilvánításán alapuló közös kérelmére, vagy úgynevezett bizonyításos bontóper során. Előbbinek törvényi feltétele, hogy megegyezzenek a járulékos kérdésekben, például közös gyermek esetén a szülői felügyelet gyakorlásában, a gyermektartásdíjban és a különélő szülővel történő kapcsolattartásban, továbbá a házastársi közös lakás használatában, valamint a házastársi tartásban.

A bizonyításos bontóperben a kérelem alapvetően a házasság felbontása, ami összekapcsolható a törvény által meghatározott egyéb kérelmekkel. Ebben a körben fontos változást hozott az új polgári perrendtartás, amely alapján már nem lehet társítani egy házassági bontópert a házassági vagyonjogi perrel. Szintén új elemként jelent meg az, hogy a bíróságnak meg kell állapítani a fennálló életközösség időtartamát is, ami a vagyonmegosztásnál lehet lényeges kérdés. Hozzátette, a válóperek alapja a házasság teljes és helyrehozhatatlan megromlása, ami bizonyítást nyer a bíróságon. Ilyen lehet például a felek közötti konfliktusos kapcsolat vagy a házastársi kötelezettséget, házastársi hűséget sértő cselekmény.

Végül elmondta, a bíróságnak minden esetben hivatalból figyelemmel kell lennie a gyermekek érdekére. Ez a polgári perrendtartás rendelkezései alapján úgy jelenik meg a perekben, hogy a házasságot felbontó ítéletében a szülői felügyelet rendezéséről, a gyermek harmadik személynél történő elhelyezéséről és a kiskorúak tartásáról akkor is dönteni kell, ha a felek azt nem kérték.

Ugyancsak az utódok érdekeit szolgálja, hogy amennyiben közös kiskorú gyermek van, úgy legalább két tárgyalási napot kell tartania a bíróságnak. Ennek indoka, hogy a felek kérelmeinek előadását, nyilatkozataik megtételét követően legyen idejük átgondolni a döntésük súlyát, és amennyiben elhatározásuk mégsem végleges, úgy ne kerüljön sor a házasság felbontására. Amennyiben nincs kiskorú, úgy a perfelvételt követően nyomban meg lehet tartani az érdemi tárgyalást és határozhat a bíróság a házasság felbontásáról.

Közös megegyezéssel néhány hónap alatt lezajlik

Dr. Csűri Gábor ügyvéd elmondta, tapasztalatai szerint a házasságok megromlásához vezető indokok akkor kerülnek felszínre, ha nincs közös megegyezés a bontást illetően. Ilyen esetekben gyakran hivatkoznak a válni készülők hűtlenségre, elhidegülésre, túlzott anyagiasságra vagy egyéb pénzkezelési problémákra, káros szenvedélyekre, illetve erőszakos, agresszív magatartásra. Utóbbi alatt nem csupán a fizikai bántalmazás lehetséges, hanem a szóbeli is. Kifejtette, a digitális világban az utóbbi években a fenti érveken túl egyre többen jelölik meg a közösségi oldalak túlzott használatát is.

Beszámolója szerint közös megegyezés esetén a válás néhány hónap alatt lezajlik, amiben benne van a kereset benyújtása utáni 45 napos várakozási idő is a másik fél nyilatkozatára. Mindez persze rövidülhet, ha az alperes nem használja ki a közel másfél hónapot, hanem rögtön reagál a keresetlevélre. Bontópernél azonban hosszabb procedúrára lehet számítani, de a bonyolult jogvitákat itt is inkább a vagyoni kérdések okozhatják, ami már külön perben zajlik.

Vitaként felmerülhet még a szülői felügyeleti jog, ahol a bíróság az anya és az apa gyermeknevelési alkalmasságát vizsgálja. Utóbbi keretében igazságügyi pszichológus szakértőt vonnak be az eljárásba, illetve az oktatási intézményeket, valamint egyéb tanúkat is felkeresnek. Felmerül továbbá a tartásdíj kérdése is, ahol a kialakult gyakorlat szerint a matematika dönt, és általánosságban gyermekenként a jövedelem 20 százalékát ítélik meg, maximum annak 50 százalékát.