Hungarikum lesz a szablya, diákok ismerkedtek a vívással

Az eseményen Trényi Péter, a Magyar Szablyavívó Egyesület békéscsabai tagiskolájának vezetője tartott előadást a magyar szablyákról, ahol többek közt bemutatta a vívóeszköz múltját is, előadását pedig mindvégig érdekes történetekkel fűszerezte. Nyelvészeti ismeretekre is szert tehettek a gyerekek, amikor a szablya szót elemezve különféle érdekességeket osztott meg a hallgatókkal az iskolavezető.

Trényi Péter magáról a fegyverről szólva elárulta, az egy egyélű, ívelt kard, sok esetben fokéllel ellátva, így a penge fordítása nélkül is lehetőség volt a visszavágásra. A szablya hosszúsága 70–90 centiméter, maga a penge hossza pedig körülbelül 60–70 centiméter. Hozzátette, ez az egyik legtökéletesebb vágófegyver, mely eredetileg Ázsiából származik, kontinensünkre pedig többek közt a magyarok közvetítésével került be.

Az egyenes kardokkal szemben a szablya előnye, hogy kisebb erőkifejtéssel mélyebb sebeket vág a penge íveltsége miatt. Kisebb felületen jobban behatol a sebbe, ráadásul a markolat kiképzése miatt csuklóból is lehet azt mozgatni, ezzel is növelve a csapás erejét. Előnyként említette még, hogy lóháton is könnyebben lehet alkalmazni, mint a nehezebb kardokat. Hátránya, hogy a vastag páncélokkal szemben lényegében hatástalan.

A szablyavívás hagyományairól beszélve elmondta, a harcművészetnek hazánkban több évszázados múltja van, és már a honfoglaló magyarok is mesterien bántak a fegyverrel, nemzetközi hírnevét pedig a huszároknak köszönheti. Az előadáson a különböző korok szablyáit megismerve egészen napjainkig jutottunk, ahol az ősi, magyar fegyverről, már mint sporteszközről beszélt Trényi Péter. Hozzátette, a vívás sok hazai olimpiai és világbajnokot is kinevelt, valamint más sportágakban is előszeretettel vívnak a sportolók az állóképességük javítása érdekében.

A modern magyar kardvívás egyik alapítójáról, a Borsody-rendszer megalkotójáról is szó esett. Az 1900-as években Borsody László katonatiszt, vívómester volt az, aki az akkori kardvívás ezernyi támadó és védő mozdulatának kombinációjából egy letisztult, logikus rendszert dolgozott ki, tökéletesítette, finomította az egyes kardforgató technikákat. Az addig elfogadottal szemben bevezette a hátralépést, valamint felgyorsította a lábmunkát, ez utóbbi elemeihez pedig mindig más és más ütemezést határozott meg.

A program végig interaktív volt, a gyerekek kérdeztek, ha kellett, feleltek az előadó kérdéseire. Mint elhangzott, nemcsak gyerekek, de felnőttek is részt vehetnek a csabai tagiskola által szervezett bemutatókon, gyakorlatokon. Az előadás és az azt követő beszélgetések végén az iskolások egy izgalmas szablya- és vívóbemutatót láthattak. Az esemény zárásaként a Himnusz első versszakát szavalták el a résztvevők úgy, hogy közben Trényi Péter egy szablyával tisztelgett.

Hungarikum lesz a szablyavívás

Mint megtudtuk, a könyvtári program aktualitását az is adta, hogy várhatóan hamarosan hungarikummá választják a magyar szablyát és a szablyavívást. Erről és a hungarikumukról is beszélt a gyerekeknek a Magyar Szablyavívó Egyesület békéscsabai tagiskolájának vezetője. Trényi Péter úgy fogalmazott, jelenleg kiemelt értékként kezelik mind a szablyát, mind a vívást, ebben a hónapban azonban a döntéshozó bizottság vélhetően hungarikummá is nyilvánítja mindkettőt.