Elismerték a csabai mester sok évtizednyi minőségi munkáját

Nehéz eldönteni egy alig 14 éves gyermeknek, hogy mihez kezdjen, hol szeretne továbbtanulni. A szüleim akkori anyagi helyzete nem engedte meg a középiskolát, így szakmát kerestem. Mivel nagyon tetszett az akkoriban Gyomaendrődön készített ÉTI típusú gázkazánok gyártása, mondhatom, ennek hatására döntöttem úgy, hogy a víz- és gázszerelőszakmát választom – mesélt a kezdetekről Vandlik János. A szakember az iskola után az akkori megyei víz- és csatornamű-vállalatnál kezdett dolgozni, elsőként szerelőként, majd később, a szakközépiskolai érettségit követően művezetőként.

– Ekkor, a nyolcvanas évek elején indult megyénkben is a gázosítási program. Békéscsabán, az egyes városrészekben és a megyeszékhely környékén sorra kötötték be a gázvezetékeket az épületekbe, és álltak át egyre többen a gázos fűtésre. Elég nagy hiány volt szerelőkből, ezért eldöntöttem, hogy megpróbálkozom magánzóként, és kiváltom a kisipari engedélyt. Ahhoz azonban, hogy gázszerelőként vállalkozni tudjak, a szakmából mestervizsgáznom kellett. A megyénkben induló mesterképzésben egyébként az elsők közt vettem részt – emlékezett vissza Vandlik János.

A sikeres mestervizsga és az iparengedély-kiváltást követően főállásban kezdett el dolgozni, mint víz- és gázszerelő. Úgy fogalmazott, bele kellett szokni a dologba, ráadásul akkoriban úgymond osztályidegennek minősültek a vállalkozók.

– Munka volt, lehetett dolgozni, ez ment is, az adminisztratív része, az adóbevallás és a számlázás azonban kezdetben szokatlan volt a számomra. Illetve a szükséges szerszámok beszerzése sok időbe telt, így kezdetben viszonylag kevés eszköz segítette a munkavégzést – jegyezte meg a szakember.

Később bővült a vállalkozás, egyre több szerszámot, gépet tudott beszerezni, majd tanulókat kezdett el képezni, és alkalmazottakat is foglalkoztatott. Főként víz és gáz, valamint központi fűtés szerelésével, komplett kivitelezésével foglalkoztak, sok esetben pedig a meglévő központi fűtést alakították át gázzal való használatra.

– A szakma az évek múlásával ütemesen fejlődött, folyamatosan képezni kellett magam, a tanulóknak pedig a tudást mindig igyekeztem lelkiismeretesen átadni. A kezdetektől fogva évfolyamonként két-három tanulót foglalkoztattam, sajnos napjainkra eléggé megcsappant a szakma iránt az érdeklődés – mondta Vandlik János.

Az Aranykoszorús Mester címmel kapcsolatban úgy fogalmazott, jólesik az embernek, ha méltányolják a szakmájában, a foglalkozásán belül, szakmai elismerést jelent számára a kamara kitüntetése. A több mint három évtizede vállalkozó szakember rengeteg településen dolgozott és dolgozik jelenleg is csapatával. Mint megjegyezte, napjainkban megyeszerte, például óvodák és iskolák felújításában is részt vesznek.

A szerelőnek nem lehet tévedni

– Nagyon sokrétűen és precízen, körültekintően kell végezni a munkánkat. A legfontosabbnak ezt tartom, főként a gázszerelésnél, ami egyébként az egyik legveszélyesebb kivitelezés. Itt tévedésnek nincs helye. Még az úgymond biztosat is ellenőrizni kell, hogy az ember nyugodtan hajthassa álomra a fejét, miután átadta azt a gázrendszert, az otthont a lakóinak, amit ő szerelt – zárta a szakmával kapcsolatos gondolatait az aranykoszorús mester.