Ők összehozzák, amit száz éve szétszakítottak

Hagyományőrzés; kultúraörökítés; Rákóczi-kultusz ápolása; határtalanul; valamint itthon otthon lenni. Ezekkel jellemezhető a békéscsabai Szeberényi Gusztáv Adolf evangélikus gimnáziumban működő ifjúsági szervezet – mondta Kovács Nóra, a szervezet vezető tanára, aki egyben a Rákóczi Szövetség békéscsabai elnöke is.

A hagyományok kapcsán kifejtette, azok – evangélikus intézmény révén – az Isten, a magyarság megélése, a haza szeretete, a család, mint a legfontosabb ember és ember közötti kapocs köré épülnek.

A kulturális tradíciók esetében fontosnak ítélik a csabai kolbászkészítés tudományát továbbörökíteni, nagyszülőről unokára, nem véletlen, hogy az intézmény a kolbászklub bázisiskolája, és minden évben legalább tíz csapattal vesznek részt a Csabai Kolbászfesztiválon. Megyei szinten fontos kapocs az evangélikusság a tótkomlósiakkal, a szarvasiakkal és a mezőberé­nyiekkel, regionális szinten a rákóczis kapcsolattartás a többi határon belüli szervezettel. A Kárpát-medencei szintet pedig az jelenti, hogy nagyváradi és segesvári középiskolákkal tartanak fenn testvériskolai kapcsolatot.

Felkarolnák, életben tartanák és népszerűsítenék a Rákóczi-kultuszt. Érdekesség, hogy II. Rákóczi Ferenc az egyetlen olyan történelmi személyiség, aki rajta volt a forint előtt a koronán és a pengőn is. A száraz történelmi tényeken túl élményszerűvé tennék a fejedelem személyét.

Kovács Nóra elmondta, a Rákóczi Szövetség támogatásával működik egy diákutaztatási program, így külhoni magyar iskolákkal is személyes kapcsolatot tarthatnak fenn. Fontosnak tartják az érzékenyítést, hogy az anyaországi fiatalok megértsék, milyen lehet kortársaiknak magyarként kisebbségi sorban élni. Akiknek adott esetben román vagy ukrán nyelven is kell érettségizniük, és nem az a legnagyobb problémájuk, hogy milyen legyen a következő mobiljuk.

A szövetség szeretne megjelenni a város ifjúsági és kulturális életében. Ennek érdekében előadásokat, kiállításokat, konferenciákat tartanak, a diákoknak különféle programokat hívnak életre. Nemcsak a jelenlegi 50-60 tagjuknak, hanem minden érdeklődőnek. Vallják, hogy ami közel 100 éve, a 20. században Trianon miatt elveszett, a 21. században összehozható. A közösségi portálok, a Facebook, az Instagram és az e-mailek idejében virtuális kapcsolat létesíthető akár ausztrál, délvidéki vagy felvidéki fiatalokkal, és ezek személyes találkozókká is fordulhatnak. Ilyen volt például tavasszal a Gyúrjuk körbe a Kárpát-medencét című projekt is.

Előadás a fejedelemről, faültetés az évfordulón

Kedden Mészáros Kálmán, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum kutató történésze tartott előadást II. Rákóczi Ferencről, és olyan érdekességeket is megosztott, miszerint a fejedelem jóval a fapados légitársaságok ideje előtt 386 településen fordult meg Európa-szerte, vagy hogy az 1703 és 1711 közötti szabadságharc leverése után, száműzetésében legszívesebben az asztalosműhelyében dolgozgatott.

Szerdán a Luther utcai evangélikus sportcsarnok szomszédságában egy tűzjuhart, egy facsemetét ültettek a 30. és a 10. évforduló emlékére, és elvetettek egy mogyorót is, ami a szécsényi Rákóczi-fa tövéből került Békéscsabára. Ezt követően a diákok ellátogattak az 1956-os forradalom és szabadságharcnak is emléket állító Fekete Pál-emlékházba, ahol Vánsza Pál, a POFOSZ, Magyar Politikai Foglyok Országos Szövetségének megyei elnöke tartott előadást.