Százhuszonöt éve indult el a kisvonat, könyvvel, kiállítással emlékeztek

– Negyvenötezer 656 napja, azaz 125 éve annak, hogy az Alföldi Első Gazdasági Vasút elindult – vezette be az eseményt Sós Imre állomásfőnök. Mint elmondta, a szintén vasútbarát Felek Ferenccel közösen fogalmazták meg néhány hónapja, hogy valamilyen emléket kellene állítani a sokak számára ma is nosztalgikus érzéséket megidéző kisvonatoknak. Ennek kapcsán szólt arról, hogy a turisztikai főpályaudvar is a gazdasági vasutakat idézi meg. A vonatok a cukorrépa és a gabona szállításában, illetve a személyszállításban egyaránt fontos szerepet játszottak. Az AEGV Békésben 152 kilométeren húzódott, míg a későbbi teljes kisvasúti vonal hossza a megyében megközelítette a 400 kilométert.

Nagy József MÁV-főtanácsos, kuratóriumi titkár Egy kisvasút a közúton című előadásában elmondta, a Vasúttörténeti Alapítvány egyik fő célja a vasúti relikviák megmentése és emlékek fenntartása. Emlékeztetett arra, hogy az alapítvány szervezésében huszonöt éve az érdeklődők különbusszal járhatták körül az AEGV egyik korabeli részét, a Békéscsaba, Ókígyós, Csabai tanyák, Csabaszabadi, Gábortelep, Csanádapáca, Kaszaper, Mezőkovácsháza korabeli állomáshelyeken. A régi állomásépületek, mázsaházak közül jó néhányat meghagytak és funkciót is adtak az ingatlanoknak.

Meszesán László, a MÁV Magyar Államvasutak Zrt. Forgalmi Csomóponti Főnökség (Békéscsaba) állomásfőnöke kifejtette, az Alföldi Első Gazdasági Vasút egy kisvasúti hálózat volt Békés megyében, ami 1894 és 1971 között, 77 éven át üzemelt. Első vonalszakaszát 1894-ben építették Kovácsháza és Kupapuszta (később Cikóhalom) között, a szakasz 15,4 kilométer hosszúságú és 760 milliméter keskeny nyomtávolságú volt. A kisvasút kezdetben csak a környező földbirtokosok terményeit fuvarozta, egy ideig csak a teherforgalom számára volt elérhető. 1899-ben megnyitották a Kovácsháza-Csaba 55,3 kilométer hosszú szakaszt, amit már közforgalomra is használtak.

A kisvasúton üzemeltetett vonatok gőzmozdonyos vontatással, jellemzően 30 kilométer/óra sebességgel haladtak. Folyamatosak voltak a fejlesztések. A második világháború során, 1944 szeptember 21-én bombázás érte Békéscsabát, a kisvasutat is. A vasúti pályában és a járművekben is jelentős károk keletkeztek. A világégést követően a magánvasút állami tulajdonba került, és megszületett a MÁV Alföldi Kisvasút. Ezután is további beruházások történtek. Ekkorra már 400 kilométert tett ki a hossza. A kisvasút fejlődése 1959-ig töretlen volt, majd 1960-tól több szakaszban megszüntették és felbontották. A sors iróniája, hogy a legelső, cikóhalmi vonal élt legtovább, 1973-ig.

Felek Ferenc vasútbarát ezt követően bemutatta Tasnádi Tamással közös könyvét, A 125 éves Alföldi Első Gazdasági Vasút története című kötetet. Mint elmondta, 125 éve Mezőkovácsházán hasonló tömeg toporgott a kisvasúti szerelvények mellett. Kiemelte, a másfél éves munka eredményeként megszületett könyv elsősorban Tasnádi Tamás műve, ő maga pedig inkább producerként, a szálak összefogásában működött közre.

Vasúti sínpár idézi meg a múltat

Az esemény végén mutatták be azt az állandó kiállítást, amely az AEGV-nak állít emléket. Az emlék Danyik Pál vasúti szakembernek köszönhetően egy, a szinte bizonyosan az Alföldi Első Gazdasági Vasút pályájából fellelt sínpárból, illetve a hozzátartozó feliratból áll. A mű egyelőre a turisztikai főpályaudvar második kocsijában lesz megtekinthető, de hosszabb távon a szabadtéren, a mozdony előtt láthatja majd a közönség, és emlékezhet a kisvonatra.