Sok cukrot rejt a legtöbb étel

A szakemberek szerint egyre nehezebb betartani az Egészségügyi Világszervezet cukorfogyasztásra vonatkozó ajánlását, hiszen manapság olyan ételekben is rengeteg az édesítő, amelyek első ránézésre nem tűnnek cukrosnak.

Tárnok Enikő diabetológus elmondta, éppen ezért fontos, hogy minél figyelmesebben olvassuk el a címkéket, nézzük meg, mekkora az élelmiszer szénhidráttartalma és ebből mennyi a hozzáadott cukor.

– A szénhidrát, az étel természetes szénhidráttartalmát jelzi, például rizs, tejtermék vagy egyéb gabona esetén, viszont ami ebből külön cukorként van feltüntetve, az az, amit a gyártás során adtak hozzá. Ráadásul gyakran olyan ételek is tartalmaznak hozzáadott cukrot, amelyek mentesként vannak hirdetve, viszont mikor elolvassa az ember a címkét, akkor már jól látszik, hogy mégis van benne cukor – hívta fel a figyelmet a gasztroenterológus. Hozzátette, a gyártók szinte minden finomított élelmiszerhez tesznek adalékot és ez alól a bébiételek sem kivételek, a májkrémtől kezdve a felvágotton át a virsliig mindenben van cukor.

Nagy Lídia sportszakember is a finomított cukor veszélyeire hívta fel a figyelmet. Ugyanakkor a testnevelő tanár szerint cukorra szüksége van a szervezetnek, viszont annak mennyisége és fajtája nem mindegy.

– Gyümölcs- vagy tejcukrot, ha nem okoz érzékenységet, érdemes bevinni a szervezetbe. Illetve sportolás után különösen fontos pótolni a cukrot – hangsúlyozta a személyi edző. Kiemelte, a cukroknak grammra meghatározható mértéke van, ami testsúly alapján pontosan kiszámítható, viszont ha ennél kevesebbet juttatunk a szervezetünkbe, a testünk ugyan elő tudja állítani magának a szénhidrátot, de olyan áron, hogy azt az izomzatból veszi el. Éppen ezért a szakember szerint inkább életmódot váltsunk, ne pedig diétázzunk.

– Meg kell találni azt a táplálkozási fenntarthatóságot, amivel jól működik a szervezet, és ebben a cukornak is fontos szerepe kell, hogy legyen – tette hozzá a sportszakember.

Tuska Andreánál pár éve inzulinrezisztenciát diagnosztizáltak, aminek hatására jelentősen megváltoztatta étkezési szokásait, életmódot váltott. Étkezési naplót vezet, és a testmozgás is egyre nagyobb szerepet tölt be az életében.

– Az elején nehéz volt betartani a diétát, de idővel már a szervezetem jelzett, hogy mikor mire van szüksége. Ennek köszönhetően sokkal energikusabb lettem, nem voltam levert vagy fáradt. A másik hozadéka az életmódváltásnak, hogy tudatosan vásárolok, illetve otthon készítem el az ebédemet. A cukorbetegség mára már népbetegséggé nőtte ki magát, azonban saját magamon látom, hogy rendszeres mozgással és diétával nagyon jól kordában lehet tartani – fogalmazott.

Kérjük ki orvosunk véleményét mielőtt változtatunk életmódunkon, étkezési, sportolási szokásainkon!

A felmérések szerint alig két éve még mintegy 425 millió cukorbeteg volt a világon, ez a szám viszont az előzetes felmérések alapján 2045-re akár 629 millióra is emelkedhet. – Ugyan az örökölhető, 1-es típusú cukorbetegek száma az eddig mért adatok alapján nem nagyon változik, viszont az életmóddal összefüggő, 2-es típusú megbetegedések száma évről évre rohamosan emelkedik – osztotta meg Tárnok Enikő diabetolótus és gasztroenterológus.

A kutatók szerint a betegség kialakulásának fő kockázati tényezői a mozgásszegény életmód és az egészségtelen táplálkozás. Ugyanakkor az urbanizáció, a magas kalóriatartalmú gyorsételek fogyasztása, az elgépiesedett, folyton rohanó hétköznapok és a stressz tovább rontja a cukorbetegségben szenvedők esélyeit. Viszont ma már köztudott, hogy a megfelelő étrend és a testmozgás az elhízás, a magas vérnyomás és persze a cukorbetegség kezelésének legjobb módja. A szakemberek ugyanakkor arra figyelmeztetnek, mielőtt bárki életmódot váltana, alaposan járjon utána, és kérje ki az orvosa véleményét.