Robbant a búzánál a toxinbomba, de kenyérgondunk nem lesz

Barabás Béla, a Békés Megyei Mezőgazdasági Szövetség titkára kiemelte, a nagyüzemekben is problémát jelent a raktározás. Véleménye szerint tagüzemeiknél 150 ezer tonnányi toxinos búza halmozódott fel a megyében. A toxinos búza ára 31-36 ezer forint tonnánként, ez nagyon alacsony.

Kozsuch Kornél, a bizottság elnöke érdeklődésünkre elmondta, abban az időszakban, amikor támad a fuzárium betegség a gabonánál, nagyon sok csapadék esett és hűvös volt az idő. A védekezés így nem lehetett kellően hatékony, mert lemosta a vegyszert az eső, illetve a talaj nedvességtartalma is magasabb lett. Ez is kedvezett a fuzárium terjedésének, ami termeli a toxint. A Magyar Szabvány szerint 1250 lehet a gabona maximum toxin értéke, ez most nagyon sok helyen magasabb volt Békésben. Emiatt nem veszik meg az ilyen búzát, mert a szabvány szerint emberi fogyasztásra és takarmányozásra sem alkalmas.

Arról nincsenek adatok, hogy ilyen mértékű toxin szennyezettség volt-e, és ha igen, mikor a megyében. Azt sem tudni, mi lesz a szennyezett gabonával, és egyáltalán kik, mennyit vásárolnak fel ebből. Ami biztos, a termelő akkor is jelentőset bukik rajta, ha 31-36 ezer forintért odaadja tonnáját a kereskedőnek.

Árendás Béla, a békéscsabai Sütőker Zrt. vezérigazgatója kérdésünkre elmondta, a lisztet megyén kívülről vásárolják. Tudomása szerint a malom a búzát sem a megyéből szerzi be. Lisztgondjaik nincsenek, az ára sem emelkedett. Így a sütőipari termékeket ugyanolyan mennyiségben és minőségben tudják előállítani, mint eddig, tehát a kenyerünk biztosított.

Kozsuch Kornél, kiemelte, a napraforgó betakarítása 60 százaléknál tart 2,9 tonna/hektár termésátlaggal.

– Bizonyos korán elvetett fajtákat deszikkálás nélkül is learattak – hangsúlyozta Kozsuch Kornél. – Továbbá azok a gazdálkodók, akik időben, még zöldállományban elvégezték a deszikkálást, megvárva a 10-14 napot, elkezdték a betakarítást. Barabás Béla hozzátette, vannak olyan nagyüzemek, melyeknél még nem kezdték el a napraforgó aratását. Termésátlagban nagyon vegyes a kép, a tavaszi belvizes területeken kifejezetten gyengék a hozamok.

A kukorica aratása is elkezdődött, jelenleg öt százalékon áll, 7,3 tonna/hektár átlaghozammal. Az augusztusi nagy meleg sok fajtánál jelentős károkat okozott, főleg a rövid tenyészidejűeknél, és gyenge a hektolitersúly. A napraforgó felvásárlási ára 91 ezer Ft/tonna, a kukoricáé 39-40 ezer Ft/tonna.

Kozsuch Kornél kitért arra, hogy a burgonyánál az intenzív termesztés került előtérbe. Kimondottan azokon a területeken, ahol bakháton, homokon, csepegtető öntözéssel termelnek. A kötöttebb fekete talajokon nem gazdaságos burgonyát termeszteni. Jó példa erre a Békés megyei csökkenő termőterület is. A krumpli betakarítása 30 százaléknál tart megyénkben 18 tonna/hektár termésátlaggal. Az őszi káposztarepce vetése a vége felé tart, a 18 ezer hektáros terület 90 százalékán már földben a mag. Vannak ugyanakkor gazdaságok, melyek a csapadék megérkezése után vetik el csak a repcét. Barabás Béla szólt arról, tagüzemeiknél 30-40 százalékos vetésterület-csökkenés lesz a repcénél a tavalyi évhez képet.

Marton Gergely a katasztrófavédelem képviseletében elmondta, három jelentősebb tűzeset történt nagy értékű gépeknél a nyári aratások során. Az egyik esetben tűzvizsgálat is indult. A tarlótűz nem volt jellemző a nyári időszakban. Vegetációkban, illetve erdősávokban előfordultak kisebb tűzesetek.

Parlagfűfoltokat mérnek fel

Szabó Mihály, a megyei kormányhivatal munkatársa elmondta, hogy a parlagfű- és határszemle-ellenőrzéseket folyamatosan végzik. Eddig 160-175 foltot mértek fel Békésben, mely 185 hektárt jelent. A parlagfüves foltok általában egy hektár alattiak. Szabóné Szűcs Edit, a Központi Statisztikai Hivatal munkatársa kitért arra, hogy a KSH ismét mezőgazdasági összeírás előtt áll, amely november végén kezdődik el és december 15-ére fejezik be. A kiemelt gazdálkodóknak is addig van lehetőségük a kérdőívek beküldésére.