A vöröshagyma házi tárolása gyakorlatilag megszűnt

A vöröshagymát a korábbi évtizedekkel szemben ma már friss termékként vásárolják a fogyasztók, a házi tárolás gyakorlatilag megszűnt. A hazai piacon jelen vannak a nagy hagymatermelő országok termékei is, így lengyel, osztrák, német, holland árukkal kell versenyeznünk. Mindehhez egyebek közt technológiai fejlesztésekre, megfelelő fajtaválasztásra és a tárolókapacitások növelésére van szükség – írta közleményében a NAK.

A megyei hagymatermelés egyik fontos szereplője Földesi István, aki Kamut környékén, foglalkozik a növénnyel, összesen mintegy 30-35 hektáron.

– Korábban az emberek ősszel vettek egy zsák hagymát, és azt tárolták, illetve fogyasztották, valamint használták a főzéshez – nyilatkozta lapunknak a szakember. – Ma már egészen más a helyzet. Most inkább két-három naponta vesznek hagymát. Ehhez pedig nekünk is alkalmazkodni kell.

Földesi István éppen a közelmúltban alakított ki hűtőtárolót a telephelyén, amivel biztosítani tudja a már említett tárolókapacitás növelését. A szakember egyébként 2011 óta foglalkozik intenzív hagymatermesztéssel. Akkor egy másik termelővel, Bondár Imrével közösen kezdtek hozzá a külföldi tapasztalatok hazai viszonyokhoz való alkalmazásához. Új, modern fajtákat honosítottak meg, fejlesztették az öntözést, a tápanyagellátást.

– Nyugat-Európában nagyon komoly eszközpark áll rendelkezésre a betakarítás utáni időszakra, én ezen a téren még el vagyok tőlük maradva. Imre már jobban áll – tette hozzá.

Közép-Békésben 150 hektáron tavaszi vetésű, 60 hektáron áttelelő hagymát nevelnek, amiből Földesi István 10, illetve 25 hektárral részesedik. A növényt áruházláncoknak és a piacoknak frissen értékesítik.

Vöröshagymából átlagosan 65-70 ezer tonna az éves hazai termésmennyiség. Bár a vöröshagyma termőterülete az elmúlt esztendőkben fokozatosan csökkent, a technológiai fejlesztéseknek köszönhetően a hozamok emelkedtek. A területalapú támogatások adatai szerint 2018-ban mintegy 1470 hektáron termesztettek vöröshagymát.

Arra a kérdésünkre, miért foglalkoznak viszonylag kevesen a növény termesztésével, Földesi István elmondta, a változó klímaviszonyok mellett ez egyre nehezebb.

– Nagy befektetés, nagy odafigyelés és nagy kockázat jellemzi az ágazatot – fogalmazott a szakember.

A termelők kétharmada jött el

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara égisze alatt 2017 tavaszán hagymamunkacsoport jött létre, ami hiánypótló szerepet tölt be a termelés hatékonyabbá tételében és a piacszervezésben. Alapvető cél, hogy amely időszakokban van magyar áru a piacon, akkor azt forgalmazzák a kereskedők.

A termelők versenyképességének növelése érdekében a hagymamunkacsoport rendszeresen szervez szakmai programokat, konzultációkat. Legutóbb augusztus 6-án, Kamuton tartottak nagyszabású fajtabemutatót, ahol Földesi Istvánnál a tavasszal elvetett több mint harminc fajtát ismerhették meg, valamint a hatékony termesztést segítő technológiákat. A rendezvényen nyolcvan termelő vett részt, az ország nagyobb termesztőinek kétharmada.

A fő vöröshagyma-termőterületek: Békés, Csongrád, Bács-Kiskun, Jász-Nagykun-Szolnok, Hajdú-Bihar és Győr-Moson-Sopron megye. A termesztők a munkacsoportülésen egyeztettek egy úgynevezett hagymainformációs bank létrehozásáról. Ez egy, a kamara által kezelt központi adatbázis lenne, amelyben a termelők önkéntesen adnának hozam- és minőségi adatokat, valamint az áruházláncok igényei is megjelennének benne.