Hagyományos helyett elektromost vezetnek

Simon Tibor balesetekre specializálódott közlekedésbiztonsági mérnök elmondta, két főbb típust kell elkülöníteni: a hibridet – ebben található belső égésű- és elektromotor is – és a teljes mértékben elektromos autót. Azonban mindkettőben egyformán jelen van egy nagyfeszültségű elektromos hajtásrendszer, amelynek műszaki felépítése egy esetleges balesetnél előnyt jelenthet, ugyanakkor veszélyes is lehet.

Ez az előny főként a tisztán elektromos autók frontális ütközésekor érvényesül, hiszen a jármű hátuljában vagy aljában elhelyezett motor és a hozzá tartozó energiatároló akkumulátorcsomag lehetőséget ad arra, hogy az üres orr tompítsa a csattanás erejét, ami így kevésbé hat az utasokra.

Hátránya pedig – mindkét típusnál – egy hátulról érkező karambol, vagy felborulás esetén van, ha az akkumulátor csomagja megsérül. Ilyenkor a benne lévő lítiumionos akkumulátorok veszélyessé válhatnak, ugyanis nagyon éghetőek, és zárlat esetén nehéz eloltani őket – mert öngyulladásra is képesek –, vagy egyáltalán nem is lehet.

Példaként említett egy amerikai esetet, amikor egy új Teslával szenvedtek balesetet, és a tűzoltók nem tudták eloltani a benne keletkezett tüzet még úgy sem, hogy mintegy 3 órán keresztül locsolták, összesen 7500 liter oltóanyaggal. Ez csupán annyira volt elegendő, hogy kellően lehűtötték a biztonságos helyre való szállításhoz, ahol hat óra múlva újra lángra lobbant az autó.

A továbbiakban elmondta, az elektromos és hibrid autók baleset utáni mentésénél a szakembereknek arra is ügyelni kell, hogy ezek mind nagyfeszültségű vezetékekkel vannak ellátva, és megrázhatják a mentést végző személyt vagy a sérült utast is. Éppen ezért fontos, hogy először áramtalanítsák a járművet, csak utána kezdjenek vele bármihez.

Az ilyen típusú autók előnyeire visszatérve elmondta, a lokális környezetszennyezésük jóval alacsonyabb, mint egy benzines vagy dízeles járműnek. Minél több elektromos autó van egy településen, annál kevesebb szmog lesz ott.

Hozzátette, a globális probléma ezzel sajnos nem oldódik meg, hiszen az áramot ezekhez is elő kell állítani valahol, ami nagy károsanyag-kibocsátással jár, illetve a már nem használt akkumulátoroknak csupán 50–60 százaléka lesz újrahasznosítható, a maradék megint csak a környezetet szennyezi majd.

Végül a járművekkel – egyaránt a belső égésű- és az elektromotorosokkal – és a balesetekkel kapcsolatban kifejtette, a szakemberek egyre korszerűbb technikákkal próbálják már biztonságosabbá tenni a közlekedést, melynek részeként kifejlesztették az úgynevezett fejlett vezetőt támogató rendszereket (ADAS).

Ennek lényege, hogy egyes helyzetekben – például gyalogos lép az autó elé hirtelen, vagy vészfékeznek előtte – hangjelzéssel, illetve rezgéssel, a komolyabb eszközök pedig már a jármű lefékezésével segítik a sofőrt.

Kiemelte, ezekre semmiképp sem lehet teljes mértékben hagyatkozni, és rábízni magunkat az autóra, inkább csak egyfajta vészhelyzeti támogatásként szabad felfogni.

Speciális képzés a tűzoltóknak

Gombos Erik tűzoltó hadnagy, megbízott szóvivő elmondta, az elektromos motorral meghajtott és jellemzően nagyfeszültségű akkumulátoros áramforrással, vagy üzemanyagcellás energiaforrással rendelkező közúti járművek elterjedése folyamatosan növekvő tendenciát mutat, amely a mentő tűzvédelem területén is megköveteli a naprakész ismereteket és felkészültséget.

A fentiekben keletkezett tüzek oltása és műszaki mentése során a közúti járművek mentési szabályait ötvözni kell a feszültség alatti villamos berendezések beavatkozási szabályaival.

A beavatkozás megkezdése előtt azonosítják a bajba jutott gépjárművet, és megállapítják, milyen meghajtó rendszerű. Ezt követően elvégzik az autó feszültségmentesítését, rögzítését, illetve az akkumulátor semlegesítését, amennyiben sérülése miatt szükséges. A továbbiakban következnek csak a szokásos műszaki mentési feladatok a káreseménytől és a gépkocsi sérülésétől függően.