Gécs Béla miniújságja a Gutenberg múzeum ékköve

A könyvnyomtatás 1440-es feltalálása után a 15-16. században időnként furcsa, különleges könyveket vagy egyedi példányokat készítettek. Az újságkészítő nyomdászok is vállalkoztak szakmai hírverésként rekordnak számító, kis méretű újságok létrehozására. Ezeknek azonban a 19. században Magyarországon nem volt divatja. Gécs Béla 1989-ben indította el és vitte sikerre a rekorddöntő legkisebb újságok készítését. Ezzel neve és munkái világhírűvé váltak.

– Pályámat nyomdászipari tanulóként 1954-ben kezdtem kéziszedőként a csabai Békési Nyomdában, ami jogutódja volt a Tevan Nyomdának – emlékezett Gécs Béla. – A szedőteremben dolgozott Dencsi Sándor, aki kedvelt engem, és segített megismertetni a tipográfusmesterséggel. Régi nyomdászfolyóiratokat kaptam tőle, melyekből sokat tanulhattam. Rátaláltam az egyik lap érdekes hírek rovatában, hogy létezik olyan, hogy legkisebb újság. Amerikában 1876-ban Roseberg városában a helyi Daily Banner 7,6x9,5 centiméter méretű változatával világrekordot ért el. A hír feldobott, eltökéltem magam, hogy egyszer megdöntöm ezt a rekordot.

Gécs Béla 32 évig várt az alkalomra, amely 1988-ban jött el számára. A nyomda már a Kner nevet viselte, és készült Tevan Andor születésének centenáriumi, 1989. évi ünnepségére. Programjára javaslatokat kért, a tipográfus beajánlotta a Békés Megyei Népújság világrekordot jelentő változatát 5,5x8 centiméter méretben.

– A Tevan-különszámot Bacsa András újságíróval, tördelővel szerkesztettük – ecsetelte Gécs Béla. – A miniújsághoz a terveket jó előre elkészítettem. A minilap nem a különszámnak a kicsinyítése. Arculatilag a cikkek címei, képek megegyeznek, de a szöveg terjedelmében rövidített új szedéssel, hárompontos betűvel. A különszám és a minilap fényszedését Czene Zoltán, a nyomtatást ofszetgépen Such Mihály gépmester végezte.

Az országos Tevan-ünnepség sikeres volt, a legnagyobb meglepetést ugyanakkor a legkisebb újság okozta. Híre eljutott a világ minden részébe, a külföldi lapok is elismerően írtak róla. Néhány hónap múlva az egri nyomdászok a saját megyei lapjukat készítették el miniben, valamivel kisebb méretben, mint a tevanos volt.

– Ezek után 1990-ben, a Nyomdász Szakszervezet 125. évfordulójára elkészítettem a Typographia nyomdászlapot 4,5x6,5 centiméteres méretben, a gyomai Kner Nyomda segítségével. Így ismét Békés megyéhez kötődött a világ legkisebb újságja – hangsúlyozta a nyugdíjas tipográfus.

– Ezt követte a Heti Mérleg 4x6 centiméterben. Csaknem húsz éve egy brazil kiadó 16 oldalas lapot nyomtatott ki 3,5x2,5 centiméteres méretben, így őszig ez lett az új rekordlap. Ugyanis 2000 őszére elkészítettem egy hirdetésekkel teli, 12 oldalas, háromszínű reklámújságot 2,1x3,3 centiméter méretben. A nyomdai előkészítést Barabás Ferenc, az ofszetnyomtatást a Körös Print-Pack Nyomda végezte. Ezután már csak a saját rekordjaimat döntöttem meg, például a Csabai Mérleg 1,9x2,8 centiméteres miniatűrjével.

A megye, az ország sikere is

Gécs Béla elmondta, a világrekorder, a mainzi Gutenberg Múzeumban elhelyezett miniújság nyomdai előkészítése Sarlós Györgyöt dicséri. Az ofszetnyomtatást Békéscsabán, a Marzek Kner Packaging Kft. üzemében Czene Péter, Flender Attila és Nagy Mihály, a dobozforma kivitelezését Dömény Dezső végezte. Az első minilap kivételével a szövegek Gécs Béla saját munkái. A kötészeti munkákat feleségével együtt végezték.

– Gutenberg örökbecsű találmánya megérdemelte azt, hogy miniatűrben is megemlékezzünk róla – magyarázta a békéscsabai tipográfus. – Békés megye a hazai nyomdászat fellegvára lett a 20. században, majd némi hanyatlás után újra virágzik. Ezt egy 1954-ben kezdett nyomdász is nagyra becsüli. Miként azt is, hogy a mainzi múzeum mennyire tiszteli erőfeszítéseinket, a világrekordot. Ez nemcsak az én, hanem a megye, az ország sikere is.