Az ékszerdoboz kinyílt a vásárhelyi kiállításon

A szokásainkhoz hűen először Eicher Józseffel, a Magyar Fajtatiszta Sertést Tenyésztők Egyesületének elnökével találkozunk Vásárhelyen. Végre nem a hízósertés átvételi árának csökkenéséről, hanem emelkedéséről beszélgetünk.

– Kínában kimutatták a sertéspestist háziállatokban is, közel kétmillió jószágot kellett leölni – hangsúlyozza Eicher József. – Mindez hiányként jelentkezett, és ezt többek között Magyarországról pótolhattuk. A jelenlegi, 420-440 forintos kilónkénti átvételi ár nem rossz, csak maradjon is így.

Utunk a szarvasmarhákat kiállítókhoz vezet. Ságodi Gábor, a telekgerendási For Milk Kft. egyik tulajdonosa és Lipcsei Attila ágazatvezető elmondja, öt tejelő tehénnel és két szűz üszővel jelennek meg az állattenyésztési napokon.

– Fő tevékenységünk a tejelő szarvasmarhák tartása – ecseteli Ságodi Gábor. – Csaknem 700 fejős tehén és szaporulata alkotja a jószágállományt, összesen 1400-as az állatlétszám. Az elmúlt egy évet tekintve a tej felvásárlási ára elfogadható, persze, a termelő mindig örül, ha többet kap a termékéért.

A gazdálkodók segítői a gépek, így Szabó István, a békéscsabai Alfa-Gép Kft. tulajdonos-ügyvezetője kiemeli a Güttler-hengert. Odaér beszélgetésünk közben a kondorosi Kondacs Mihály és az újkígyósi Bánfi János. Mindketten gazdálkodók, és azt magyarázzák, mennyi hasznát veszik ennek az eszköznek a tavaszi és az őszi munkálatoknál egyaránt. Szóba kerül a precíziós gazdálkodás, és Kondacs Mihály kiemeli, ebben már a fia, a Hódmezővásárhelyen idén végző Andor a vezéregyéniség. Segíti őt például olyan traktor, mely 6-8 centi pontosan vezeti magát, ha bármilyen gond van, leáll.

Bánfi János hetvenkét évesen is traktorozik, a föld szeretete vezérli. Elmondja, az első tíz magyarországi Holstein-Fríz szarvasmarha akkor érkezett a gyulai Munkácsy téeszbe, amikor ott dolgozott. Egy ilyen jószágnak tízezer liter fölötti az éves tejhozama. Bánfi János unokája, a 11 éves Levente hangsúlyozza, ő is mezőgazdász szeretne lenni.

Hogy egy Holstein-Fríz szép is legyen, ahhoz szőrfelállító, farokbodrosító szerek is kellenek. Balogh Csaba, a mezőhegyesi Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. műszakvezetője, a szarvasmarhatelep üzemeltetője elmondja, a lakkok, a fixálók mind-mind azt segítik, hogy a versenyen az általuk nevelt jószágok a legjobb formájukat mutassák.

Dr. Kulcsár László, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara megyei elnökével arról beszélgetünk, hogy Mezőhegyes újraélesztett hagyománya mellett rengeteg Békés megyei agrárcég, vállalkozás viszi tovább térségünk agráriumának jó hírnevét. És így lesz ez sokáig, mert az ország éléskamrája elnevezés kötelez.