Sziklával erősítik meg a leszakadt partfalat Gyomaendrődön

A környéken lakók elmondták, a katasztrófavédelem az eset előtt egy nappal, pénteken lekordonozta a területet, amely akkor még csak megrepedt. Majd másnap hajnalban lecsúszott a gát. Volt, aki még a földmozgás hangját is hallotta, a helyszínen pedig látta, hogy egy, a leszakadás területén álló birsalmafa öt méterrel lejjebb került. Olyan lakó is akadt az utcában, aki már csak azt vette észre, hogy szombat délelőtt nem volt víz a lakásban, ugyanis – mint mondták – a földcsuszamlással egy vízvezeték is megsérült.

Toldi Balázs, Gyomaendrőd polgármestere elmondta, a partfal belvízvédekezési funkciót lát el, ezért tudott az önkormányzat támogatást igényelni a Belügyminisztériumtól. A pályázat elbírálásáról megérkezett a pozitív visszajelzés, a költségek 70 százalékát állja az állam, 30 százalékot az önkormányzatnak kell fizetnie.

– Úgy ítéltük meg, hogy a helyreállítás a közbeszerzési értékhatár felett lesz, ezért egy közbeszerzési bírálóbizottságot jelöltünk ki. A leszakadás és a Belügyminisztérium támogató határozata között eltelt közel három hónap. Ez idő alatt a képviselő-testület egyrészt döntött arról, hogy önerőt jelöl ki a felújításhoz, másfelől arról határozott, hogy a helyreállítás folyamatát egy szakértővel megtervezteti – tájékoztatott Toldi Balázs.

Hozzátette, a szakértői tervek elkészültek, kétféle helyreállítási elképzelés született meg. Az egyik alapján szádfallal történt volna a partfal megerősítése, azonban ezt a változatot a tervező a költséghatékonyság érdekében, valamint a talajviszonyok miatt elvetette. Így végül sziklával erősítik majd meg a szakaszt.

– A bírálóbizottság a tervezői elképzeléseket figyelembe véve állítja össze azt a dokumentációt, amelyet várhatóan márciusban a pénzügyi bizottságunk elfogad, majd ezt követően kiírja a közbeszerzést. Amennyiben ez megvan, egy hónapon belül megtörténhet a kivitelező kiválasztása és végül a partfal helyreállítása – hangsúlyozta Toldi Balázs.

A helyreállítás költségeinek tervezett nagysága mintegy 55 millió forint, ami miatt az önkormányzat nem vállalhatott felesleges kockázatot anélkül, hogy biztosra vehették volna az állami támogatást.

– Külső szemlélőknek ezért is tűnhetett soknak az idő, amíg a leszakadástól eljutottunk idáig – mutatott rá Toldi Balázs.

Természeti és más eredetű veszélyek

A helyi önkormányzatok és a többcélú kistérségi társulások támogatást igényelhetnek a központi költségvetésből, ha előre nem látható természeti vagy más eredetű veszély miatt – mint például árvíz, belvíz, földrengés, vihar – az önkormányzati kötelező feladatot ellátó épületben, építményben kár keletkezik vagy védekezés válik szükségessé. A központi költségvetés a káreseménnyel összefüggő károk helyreállításának részbeni, illetve a szükséges védekezési költségek részben vagy teljes támogatására szolgál – olvasható a Belügyminisztérium Önkormányzati Államtitkárságának internetes felületén.