2019.02.12. 11:15
Nem lehet minden kutyagumi mellé egy felügyelőt állítani
A kutyaürülékkel kapcsolatos ellentmondások vélhetően egyidősek a négylábú kedvencek közterületi sétáltatásával. Miközben az állattartók egy része a közösség érdekeit szem előtt tartva összegyűjti a négylábúak után maradt kutyagumit, többeknek a mai napig eszük ágában sincs ezt megtenni, számos bosszúságot okozva ezzel másoknak. A kérdés legutóbb a gyulai képviselő-testület ülésén került elő.
Sajnos ismétlődő problémáról van szó – vezette be a felvetést Kiss Tamásné önkormányzati képviselő. Mint elmondta, a városban, a Paradicsomi lakótelepen sokan sétáltatják kutyáikat, amivel semmilyen gond nincsen, viszont jó néhányan nem szedik össze az állatuk után maradt ürüléket.
– Úgy gondolom, hogy ezzel sokat ártanak a környezetnek, rontják a városrész élhetőségét – fogalmazott a képviselő, aki kitért arra, hogy nem specifikusan csak az érintett lakótelepre jellemzőek az esetek, hanem a városban és a megyében is több helyen előfordul mindez.
Kiss Tamásné rákérdezett, van-e bármilyen lehetőség, hogy elejét vegyék ennek a viselkedésnek, vagy csak a kutyatulajdonos felszólítása, felkérése az egyetlen mód.
„Nem lehet minden pofon mellé egy forgalmi rendőrt állítani” – reagált a helyzetre dr. Görgényi Ernő polgármester, utalva arra is, hogy nem elsősorban hatósági kérdésről van szó.
– Minden csak hozzáállás és kultúra kérdésre – nyomatékosította. – A Csigakertben is előfordul, hogy egyes kutyatartók nincsenek tekintettel másokra. Harapós négylábút sétáltatnak szájkosár nélkül, és persze valóban a kutyaürülék kérdése is megjelenik.
Ködmönné dr. Lipták Anna osztályvezető kiemelte, a probléma kapcsán két jogszabályt lehet segítségül hívni. Az állatvédelmi törtvény előírja, hogy a kedvtelésből tartott állat ürülékét az állattartó a közterületről köteles eltávolítani. Ez a jogszabály azonban szankcionálási lehetőséget nem biztosít. A szakember hangsúlyozta, véleménye szerint a szabálysértési törvény ellenben megoldást kínálhat a gondokra.
A jogszabály alapján, aki a felügyelete alatt lévő állat által közterületen, a közforgalom céljait szolgáló épületben vagy közforgalmú közlekedési eszközön okozott szennyezés megszüntetéséről nem gondoskodik, szabálysértést követ el. A közterület-felügyelőknek van is hatáskörük arra, hogy helyszíni bírságot szabjanak ki. Ennek összege 5–50 ezer forint között mozog, de ehhez az is szükséges, hogy tetten érjék a szabálysértés elkövetőjét.
Az osztályvezető hangsúlyozta, még jobban oda fognak figyelni a kérdésre, ugyanakkor nagyjából tisztában kell lenniük azzal, hogy mikor és hol sétáltatják az érintettek a kutyáikat, és hagyják ott a helyszínen az ürüléket.
A szabálysértési bírság mellett a gyulai járási hivatalnál szabálysértési eljárást is lehet szóban vagy írásban indítani, ám ez egy bonyolultabb eljárás, aminek elkezdése során a helyet, az időpontot is meg kell határozni, és például esetlegesen képeket is érdemes csatolni az eljárás elindításához.
Gondolkodásmód kérdése
Olyan kérdésről van szó, amelyet csak jogszabályi eszközökkel rendkívül nehéz kordában tartani, hiszen egy-egy közterület-felügyelő megjelenése időszakosan eltántorítja a renitens kutyatartókat – hangzott el a testületi ülésen.
– Valóban kultúra kérdése az egész – summázta az elhangzottakat Kiss Tamásné, aki elmondta, több esetben rendkívül csúnya visszaszólást kapnak azok, akik jelezni mernek az állatuk ürülékét maguk után hagyó kutyatulajdonosoknak.
