Daciával és nehezen járható úton indult a testvérvárosi kapcsolat

A két település közötti újbóli kapcsolatfelvétel a rendszerváltás környékén, 1990 január első napjaiban történt meg. Alig néhány nappal jártunk az 1989-es karácsonyi romániai forradalom után, amikor Szabados Csaba és Bende Lajos helyi MDF-alapítók nekivágtak a mintegy 500 kilométeres útnak, Gyergyószentmiklósba.

– Két cél mozgatott bennünket – emlékezett vissza az eseményekre Szabados Csaba, aki akkor a kulturális központ megbízott igazgatója is volt. – Egyrészt szerettünk volna segíteni a Békéssel nagyjából megegyező lakosságszámú erdélyi városnak. Másrészt bíztunk abban, hogy egy folyamatos együttműködés alakulhat ki településeink között. A helyi ellenzéki pártoknak egyébként ekkor már volt kapcsolata erdélyi községekkel, a romániai forradalom hírére azonban Békés megye számos helysége mozgolódni kezdett, igyekeztek támogatni a székelyföldi magyarságot, és más-más településekkel vették fel ennek érdekében a kapcsolatot.

Szabados Csaba és Bende Lajos MDP-alapítóként és a városvezetéssel egyeztetve, stílszerűen előbbi Daciájával indult el Gyergyóba. Az utak akkoriban még korán sem voltak olyan minőségűek Erdélyben, mint manapság, és a két békési közéleti személyiség – mivel először járt a környéken – helyismerettel sem rendelkezett, így egyáltalán nem volt könnyű dolguk.

– Kinéztük a térképen, hogy melyik út a legrövidebb. Ezért a Bucsin-hágó felé vettük az irányt – mesélte Szabados Csaba. – A dolog akkor kezdett gyanússá válni számunkra, amikor sem szembe velünk, sem mögöttünk nem jött senki. Hatalmas jégátfagyások fogadtak bennünket, a szakaszra pedig óriási jégcsapok lógtak. A Dacia is alig fért el ezek között.

Szabados Csaba és Bende Lajos végül a kalandos utat követően az esti órákban megérkezett Gyergyószentmiklósba. A néhány nappal korábban megválasztott polgármester már otthon volt, akit lakásában kerestek fel, majd a településvezető és az RMDSZ-es képviselők másnap fogadták őket a városházán. Megvalósult a kapcsolatfelvétel, ami később, 1993 áprilisában a testvérvárosi kapcsolatok megszületéséhez vezetett. A szerződést Dézsi Zoltán, Gyergyószentmiklós és Kökéndy József, Békés akkori polgármestere írta alá megyénk névadó városában.

A kapcsolatokat tavaly de­cemberben erősítette és újította meg Izsó Gábor, Békés polgármestere és Nagy Zoltán, Gyergyószentmiklós polgármestere. A békési testület legutóbbi ülésén is szó esett a kérdésről, amikor is Rácz Attila (Fidesz) javasolta, hogy a jubileum alkalmából a kezdeményezőket is köszöntsék.

Izsó Gábor hírportálunknak elmondta, a legfontosabbnak azt tartja, hogy erősödött a határon túli és az anyaországbeli magyarság együvé tartozásának érzése, és az elmúlt huszonöt évben emberek és emberek, baráti társaságok, valamint civil szervezetek között is kialakultak kapcsolatok.

Új célok a jövőre

Izsó Gábor, Békés polgármestere kitért arra is, hogy az együttműködés a városvezetések részére is hasznos tapasztalatokkal szolgál.

– Mivel két hasonló nagyságú településről van szó, rengeteg hasonló kérdés, esetenként hasonló probléma foglalkoztat minket – ecsetelte Izsó Gábor.

Néhány évvel ezelőtt egyébként a Békés Díszpolgára címmel tüntették ki Mezei Jánost, Gyergyószentmiklós korábbi polgármesterét, aki sokat tett a két város kapcsolatainak erősítése érdekében. Békés polgármestere hangsúlyozta, a jövőben szeretnék megerősíteni az eddigi eredményeket, s új célokat is tűztek ki maguk elé.

– Talán a legfontosabb feladat, hogy a gazdaság területén is kialakuljon egyfajta együttműködés, ami mind Gyergyószentmiklós, mind Békés, illetve a megye számára előnyöket hozhat – hangsúlyozta, majd hozzátette, Békés hagyományosan egy fontos állomás a gyergyóiak számára, szinte minden alkalommal felkeresik, ha az anyaországba érkeznek.