Táblát állítottak a két évszázada született okányi miniszterelnöknek

„A nemes okányi Szlávy család tiszteletére, akik 1766-tól voltak a község birtokosai” – ez olvasható azon az emléktáblán, amit a kétszáz éve született Szlávy József volt miniszterelnök emlékére az általános iskola és az önkormányzat állíttatott, és amit a minap Szívós László polgármester és Teleki-Szávai Krisztina tankerületi igazgató leplezett le.

– Szlávy József nyilvános pályafutását a legalsó hivatalnoki fokon kezdte, és aztán felemelkedett a legmagasabb állami méltóságok szintjére anélkül, hogy az előretörésre személyes becsvágy ösztökélte volna – idézett beszédében Szívós László polgármester a Vasárnapi Újság 1900-ban megjelent egyik lapszámából. Nem Szlávy József kereste a nagyobbnál nagyobb állásokat, hanem éppen ellenkezőleg: azoknál volt szükség rá.

Nehéz időkben hívták egy-egy pozícióba, és ő soha nem vonakodott. Kötelességérzete az önfeláldozásig ment. Mindig úgy fogta fel a helyzetet, hogy kívánt szolgálataival tartozik a királynak és a hazának.

Az 1848/49-es szabadságharc idején kormánybiztos volt, és a világosi fegyverletétel után még két hétig nem vetette le a magyar lobogót a bányaigazgatósági épületekről. Ezért a hazafias magatartásáért ötévi börtönre ítélték, ebből kettőt le is töltött. Később Bihar megyei főispán lett, majd több terület miniszterévé választották. 1872 és 1874 között miniszterelnök volt, és párhuzamosan egy ideig ellátta a pénzügyminiszteri teendőket is.

– Az ország pénzügyei ekkor olyan helyzetben voltak, hogy az ország közel került a csődhöz, komoly érdem volt az akkor fenyegető katasztrófának csupán az elhárítása is – ismertette Szívós László. 1879-ben a képviselőház elnökévé nevezték ki Szlávy Józsefet, akkor, amikor Bosznia megszállása miatt nagy volt az elégedetlenség. Elkerült minden szélsőséget, szigorú, ám egyben igazságos volt, minden párt tiszteletét ki tudta vívni.

1880-ban az Osztrák–Magyar Monarchia pénzügyminisztere lett, ezzel az állással a megszállt tartományok kormányzása is együtt járt, és ennél az állásnál akkoriban nem volt népszerűtlenebb. Szlávy József azonban ettől sem riadt vissza. Később koronaőri méltóságra emelkedett, majd a főrendi ház alelnöke és elnöke lett. 1900-ban hunyt el, a király nyilvánított először részvétet.

Az okányi kastélyról azt kell tudni, hogy a névadó Szlávy György építette az 1770–80-as években a 32 szobás, L alakú kúriát. Magas fekvésű helyen, a meglévő őstölgyes közepén épült. A 11 gyermekes Szlávy György még fiatal testőr korában érdemei elismeréseként kapta Okányt – több faluval együtt – Mária Teréziától.

Szlávy György fia volt Szlávy József egykori miniszterelnök. A családtól a Schwarz kereskedőcsalád vette meg a rezidenciát – írta Szelekovszky László a Békés megyei kastélyokat, kúriákat sorra vevő könyvében.

A Szlávy-kastélyban működik jelenleg az általános iskola néhány egysége – a helyiek kisiskolának nevezik –, és azt a közelmúltban egy beruházás során a tankerületi központ sikeres pályázata nyomán felújították, a vizes falrészeket rendbe tették.

Iskolatörténeti kiállítás nyílt

– A Szlávy-kúriában talált otthonra kilenc éve az iskolatörténeti kiállítás – mondta Kincses Károlyné, a gyűjtemény életre hívója, ötletgazdája, hangsúlyozva: megőriznék a régi korok emlékeit, használati tárgyait az utókornak. Érdekesség, hogy egy 1882-ből származó tolltartóval is rendelkeznek, de akad a kollekcióban szinte minden az úttörő időket idéző dolgoktól kezdve az iskolaköpenyekig. Régen voltak gyakorlati foglalkozások: a fiúk fúrtak, faragtak, szereltek, a lányok pedig hímezni, varrni, sütni-főzni tanultak – ezek eszközei is megtalálhatók.