Naptávcső kerülhet a gyulai víztorony tetejére

A víztorony tetején korábban a Magyar Tudományos Akadémia működtetett obszervatóriumot, ám a létesítményt az MTA néhány éve megszüntette. Ezután kereste meg dr. Görgényi Ernő polgármestert Robertus von Fay-Siebenburgen professzor az elképzeléssel, miszerint egy akkor még fejlesztés alatt álló modern naptávcsövet telepítene a mintegy 45 méter magas torony tetejére – nyilatkozta Alt Norbert alpolgármester. Az adottságok kiválóak, hiszen annak idején több helyiséget ilyen célokra alakítottak ki az építményben.

Temesváry János – aki szintén résztvevője gyulai részről a projektnek – elmondta, a Nap, mint az űridőjárás alapköve és forrása, jelentős társadalmi és gazdasági hatással van a mindennapi életünkre. A különböző iparágak közvetlenül, így az elektromos vezetékek túlterhelődésével, a távközlési és kutatói űreszközök sérülésével, a műholdak működésében észlelhető zavarokkal és közvetetten, mint például a szolgáltatói ágazat – navigációs és banki rendszerek irreguláris működésével, olaj- és gázcsövek sérülésével – függnek az űridőjárástól.

A naptávcső és a hozzá kapcsolódó számítógépes rendszer a napkitöréseket a korábbinál hamarabb jelezhetné. Mindebből egy világméretű rendszer lehet, aminek az első állomása Gyula. Ez a kezdeményezés ráteheti a várost a nemzetközi csillagászati tudományos élet és érdeklődés térképére.

Alt Norbert hozzátette, a naptávcsövet Olaszországban fejlesztették ki, elkészült a rendkívül korszerű berendezés. Közben két pályázatot is beadtak kapcsolódó fejlesztések megvalósítására. Az egyik szakmai anyag az obszervatórium korszerűsítésére irányul. A beruházás szerkezeti rekonstrukciót, másrészt energetikai megújulást jelentene.

Ezzel párhuzamosan egy másik projekt is zajlik a Magyar Napfizikai Alapítvány koordinálása alatt, amely az obszervatórium belső környezetének kialakítását célozza. Ez magában foglalja a bútorzatot, az eszközöket és mindent, amelyre az ott dolgozóknak szüksége lesz.

– A tervezési szakasz végén, a beruházás előkészítésének elején járunk – hangsúlyozta Alt Norbert. Több felsőoktatási intézménnyel, a Debreceni Egyetemmel és az Eötvös Loránd Tudományegyetemmel is kapcsolatban állnak, így a beruházás megvalósulását követően hallgatók, tudományos kutatók is érkezhetnek Gyulára.

Az alpolgármester hozzátette, Gyula mint idegenforgalmi központ nem teheti meg, hogy egy ilyen fejlesztést ne fordítson a turizmus szolgálatára is.

– Ennek a lehetőségét vizsgáljuk – tette hozzá.

A kezdeményezés okán az elmúlt hónapokban Olaszországból, s a kínai tudományos akadémiáról is érkeztek szakemberek Gyulára.

Korábban jeleznék a napkitörést

Temesváry János szólt arról, hogy a napaktivitás és a Föld felső atmoszférájának kapcsolata jó néhány komplex fizikai folyamaton keresztül zajlik, melyet közösen űridőjárásnak neveznek. A Nap légköre a felszínén látható fotoszférától kezdődően egészen a Föld környezetéig kiterjed. A mindennapokban használt technológiák fokozottan ki vannak téve a Nap felől nagy sebességgel folyamatosan érkező részecskeáramnak, amely napszél vagy napkitörések formájában ölt formát. Mindez túlfeszültséget indukálhat az elektromos hálózatban, rossz esetben egész országok áramellátása kerülhet veszélybe. Az 1859-es Carrington-eseménynél a távíró hálózatok vezetékei szikrázni kezdtek, egyes távíró épületek pedig kigyulladtak egy ilyen jelenség kapcsán.

A távcső abban különbözik meglévő társaitól, hogy négy magneto-optikai szűrőt is felhelyeztek rá, amivel a Nap koronáinak rétegeibe láthatnak be a szakemberek. A hozzáértők abban bíznak, hogy a napkitöréseket 12-24 órával korábban jelezhetik majd, mint jelenleg.