Szolgáltató jellegét őrzi, szélesíti a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

A nagyszámú földvétel is mutatja, hogy a gazdák jövőképpel rendelkeznek. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) hétfői megyei küldöttgyűlésén elhangzott az is a békéscsabai Csabagyöngye Kulturális Központban, hogy az öntözésfejlesztés az egyik legfontosabb teendő az agráriumban.

A küldöttgyűlés előtti sajtótájékoztatón dr. Kulcsár László, a NAK megyei elnöke elmondta, a tagággal való találkozás, kapcsolattartás lételeme a közéletnek. Napirendre kerülnek a gazdákat a mindennapjaikban érintő témák, információkat kapnak arról, melyek az agrárium fejlődésének legfőbb irányai.

– A megye mind a 75 településén olyan ütőképes agrárgazdasági bizottságok működnek, melyek odafigyelnek arra, hogy a termőföld azokat boldogítsa, akik a műveléséből akarnak megélni – ecsetelte dr. Kulcsár László. – Szolgáltató jellegét továbbra is őrzi, bővíti a szervezet, az összes megyei településen falugazdászok segítenek. Olyan számítógépes információs rendszert építettek ki, hogy néhány gombnyomással minden aktuális ismeret a rendelkezésükre, ezáltal a gazdák rendelkezésére áll.

A NAK megyei elnöke szólt arról, a természetet ugyan nem tudja irányítani a kamara, de a jégkármérséklő-rendszer révén a diónyi, cseresznye nagyságú jégdarabok borsószemnyire csökkenthetők. Győrffy Balázs, a NAK országos elnöke hozzátette, a rendszer eredményességét jelzi, hogy felére, harmadára csökkentek a jégkárbejelentések, pedig az elmúlt 30 esztendő legextrémebb időjárását kellett elszenvedniük a gazdáknak. Alig volt nap, hogy ne kelljen a generátorokat működésbe hozni. Az elnök szólt arról, a legtöbb búzát, az országos termés 10 százalékát idén is Békésben takarították be. Az elmúlt években intenzíven fejlődött az agrárium, például 50 százalékkal emelkedett a kivitel.

– Ugyanakkor vannak ,,gyökérproblémák” az ágazatban. Ilyen többek között a birtokszerkezet, a termés- és jövedelembiztonság, a támogatáspolitika – emelte ki Győrffy Balázs. – Az öntözésfejlesztés kulcskérdés, Békés megyében is hétezren jelezték vissza, hogy lépnének ezen a téren. Jelenleg hazánkban 80 ezer hektár öntözhető, ezt húsz éven belül egymillió hektárra kellene növelni. Ez segítené a fehérjeprogramot, a vetőmag-előállítást és a szántóföldi zöldségtermesztés bővítését is.

Győrffy Balázs kitért arra, a Közös Agrárpolitikából származó támogatások nélkül a gazdálkodók háromnegyede veszteséges lenne. Nem tudni még, hogy 2020-tól hogyan alakulnak az uniós támogatások, de hazánk a legjobb pozíciókat szeretné elérni a gazdák érdekében.

Újra intézeti szintre emelik a szarvasi öntözési kutatóközpontot

Gyuricza Csaba, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ főigazgatója elmondta, bőven van még fejlődési potenciál a magyar mezőgazdaságban. A központ a hátteret teremti meg, hogy versenyképesebbé, fenntarthatóbbá váljon az agrárium. Kitért arra, az átlaghőmérsékletet tekintve a ’60 éves Bulgáriájának szintjén van Magyarország, vagyis egyre inkább jön északabbra a nagy meleg, és a klímaváltozásra szárazságtűrő, víztakarékos megoldásokkal kell reagálni. Éppen ezért azt is vizsgálják, miként csinálják Észak-Afrikában. Gyuricza Csaba bejelentette, hónapokon belül újra intézeti szintre emelik az ország szarvasi öntözési kutatóközpontját.